Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
9. Adattár 139 A talapzat szemben lévő oldalán pedig az alábbiak: VERUM ANNO MDCCXI NOS ADHUC DEBITORES CREDITOR DEUS PESTILENTE MORBO AD SANA CONSILIA REVOCAVIT RURSUM NOS AFFLICTA STATUUM TRIAS PRO AVERTANDA MORTALITATAE AD IMORTALEM TRINITATEM CONFVG. INTERCESSORES NOBIS POTENTIORES ELEGIMUS AC NE QUEM EX DILATIONE CONTRA HAMUS BEATUM VOTI REOS NOS CONFIRMAVIMUS QUOD DEBITUM HÓDIÉ DEO PERSOL VIMUS QUEM SEMPER EXPERTI SUMUS PROMPTOM AD SVCCVRRENDVM. Az 1711. évben pedig bennünket, akkor még adósait, veszedelmes nyavalya által térített jó útra a hitelező úr Isten. Mi, a lesújtott három rend, a halandóság eltávoztatása végett a halhatatlan háromsághoz menekültünk, hatalmas közbenjárókat választottunk a magunk számára, és hogy a halasztás miatt újabb bűn súlya ne terheljen bennünket, elismertük, hogy fogadásunk teljesítésével adósak vagyunk. E tartozásunkat a mai napon róttuk le az Isten iránt, akit mindenkor hajlandónak tapasztaltunk a segítségnyújtásra. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható (3. kép), felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl (Magyary 1882). Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITÁM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén (5.kép): PESTEM TELA F VG ANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália (6. kép), alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus (7. kép): HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATI A VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc (8. kép): ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható (6. kép). A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában (1. kép). A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben
