Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)

9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei

140

9. Adattár

...egy képet festetett, amely maiga városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Űr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyané csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (íme ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobb felől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere...

(Magyary 1884, 28-29)

A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház” (Magyary 1884, 30-31). Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette (Magyary 1884, 33).

A mai Szentháromság-szobrot az 1710—1711 -es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették (SPS-II: 68). Az objektumot több alkalommal is felújították (vö. Mácza 1992,25), viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán:

RENOVATA EST / ANNI 1803.

1. kép 2. kép