Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1948 - 1989
92 1948-1989 A Csehszlovák Szocialista Közfáisastig nemzetiségeinek helyzetét szabályozé 1968. október 27-1 alkolaiúnylörvény Olvasóink valószínűleg meglepődnek a fenti cím láttán. Ez ugyanis szó szerint egyezik azzal, amely lapunk október 29 i számának első oldalán hívta fel a figyelmet a nemzetiségi alkot mányi örvény szövegére. Kötelességünknek tartfuk, hogy magyarázattal szolgáljunk, bármennyire Is kínos ez számunkra. Október 29-t, keddi lapszámunkban ezt az alkotmánytörvényt teljes egészé ben a ČTK előző napi anyaga alapján közöltük, annak tudatúban, hogy ezt a szöveget hagyta Jóvá a Nemzetgyűlés október 27-1 plenáris ülésén. Egy két nappal később már szignáltzálták nekünk, hogy a Nemzetgyűlés valószínűleg egy másik, a Nemzetgyűlés bizottságai által módosított szöveget fogadott el. Érdeklődtünk a Csehszlovák Sajtóiroda bratlslaval központjánál, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az általiunk közölt szöveg autentikus és végleges. További bejelentések alapján Prágában, a Nemzetgyűlés Illetékes szerveinél Is kivizsgáltuk az ügyet. Itt megállapítottuk, hogy a gyanú helyénvaló volt, az elfogadott alkotmánytörvény szövegétől több Jelentős részletében eltérő anyagot közöltünk. Bár a szerkesztőséget ezért semminemű felelősség nem terheli, kérjük olvasóink elnézését ezért a hibáért, amely lapunk két évtizedes történetében egyedülálló. Egyben felszólítjuk a ČTK vezetőségét, hogy azonnal indítson vizsgálatot a felelősség eldöntésére és annak eredményéről — lapunk közvetítésével — tájékoztassa olvasótáborunkat is. Az alábbiakban közöljük a Nemzetgyűlés október 27-t ülésén megszavazott nemzetiségi törvény teljes szövegét. A Csehszlovák Szocialista Köztársa ság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlo vák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbontha tatlao egységben a cseh és a szlovák nemzettel a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség Is alkotja a ezek a nemzetiségek, a Nemzeti Front politikájának szellemében, alkotó módon részt vesznek az ország fejlesztésében s egyben kibontakoztatják nemzeti életűnk sajátos formáit; arra törekedve, hogy elmélyítse és megszilárdítsa a nemzetek és a nemzetiségek testvéri együttélését és szolidaritását s a nemzetiségeknek biztosítsa a részvételt az államhatalomban és megadja további fejlődésük hatékony kezességét, az alábbi alkotmánytörvényi fogadta el: 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségeknek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviseleti testületekben és más választott szervekben. 3. CIKKELY (1) A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak, nemzeti fejlődésüknek meg felelő terjedelemben, a törvény által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát, b) a sokoldalú kulturális fejlődés jogát, c) az illetékes nemzetiség által lakott területeken saját nyelvük használatának jogát a hivatalos kapcsolatban, d) a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való társulás jogát, e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot. (2) Törvények szabályozzák az 1. számú bekezdésben felsorolt jogok terjedelmét és feltételeit. 4. CIKKELY (1) A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára érvényesülésében a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben. (3) Tilos az elnemzetietlenitésre irányuló nyomás minden formája. S. CIKKELY Ezt az alkotmánytörvényt a Szövetségi Gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtják végre. A nemzeti tanácsok törvényei egyben meghatározzák, hogy mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését. B. CIKKELY Az alkotmány (Tt. 100/1980 az. alkotmánytörvény) 25. cikkelye ezzel hatályát veszti. 7. CIKKELY Ez az alkotmánytőrvény 1969. január 1-én lép életbe. Pozsony/Bratislava, 1968 A 144. sz. nemzetiségi alkotmánytörvény 1968. november 7-én, az Új Szó napilapban megjelent magyar fordítása Madarský preklad Ústavného zákona č. 144 o postavení národností v denníku Új Szó zo 7. novembra 1968 Hungarian translation of the National Constitutional Law no. 144, published in the daily Új Szó on 7 November 1968 La traduction hongroise de la loi constitutionnelle 144 sur les minorités, parue le 7 novembre 1968 dans le quotidien Új Szó Perbete/Pribeta, 1956 A Helyi Nemzeti Bizottság kétnyelvű fizetési meghagyása egynyelvű pecséttel Dvojjazyčný platový výnos miestneho národného výboru s jednojazyčnou pečiatkou Bilingual payment order of the Local National Commission with a monolingual stamp Le mandat de paiement bilingue du Comité National Local avec un cachet unilingue 31. júla 1956 o právomociach slovenských národných orgánov, kde paragrafom č. 2 bola Slovenská národná rada poverená, aby „v duchu rovnoprávnosti zabezpečila pre občanov madarskej a ukrajinskej národnosti priaznivé podmienky pre ich hospodársky a kultúrny život”. Ešte o niečo dalekosiahlejšia bola tzv. socialistická ústava Československa, ktorá bola prijatá 11. júla I960 a ktorá síce štát nadalej definuje ako spoločný štát Čechov a Slovákov, pritom však zaručuje rovnoprávnosť všetkých občanov, bez ohľadu na ich národnosť a rasu. V článku 25. ústavy bolo zakotvené právo pre občanov madarskej, ukrajinskej a poľskej národnosti na vzdelávanie a kultúrny život v ich jazyku. Napriek tomu však politiku štátnej moci voči Madarom stále charakterizovali nejednoznačné rozhodnutia. Prežívanie nacionalistických praktík môžeme sledovať napr. v reforme štátnej správy v roku I960, ked pri zlučovaní menších okresov sa zlúčili okresy s prevažne madarským obyvateľstvom so severnejšími, slovenskými okresmi. V dôsledku toho sa počet maďarských okresov znížil z 8 na 2 (Dunajská Streda a Komárno), a v nových väčších okresoch sa v dôsledku prevahy slovenského obyvateľstva obmedzili možnosti uplatnenia práv na používanie jazyka menšín.
