Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1939 - 1945: A Szlovák Állam idején
60 1939-1945: A Szlovák Állam idején 1938 őszétől Szlovákia politikai fejlődése erőteljes jobboldali fordulatot vett. Az október 7-én kinevezett autonóm szlovák kormány intézkedései fokozatosan egy totalitárius, antiszemita és nacionalista rendszer kialakulását eredményezték. 1939- március 14-én megalakult az önálló Szlovák Köztársaság, amely a hitleri Németország szövetségeseként a totalitárius államok szinte minden jegyét magán viselte: a parlamentarizmus formális volt, gyakorlatilag egyetlen párt, a Hlinka-féle Néppárt diktatúrájaként működött, a faji alapú zsidótörvények és azok végrehajtása pedig európai szinten is a legszélsőségesebbek közé tartozott. Az első bécsi döntést követően az először csak autonóm, majd 1939- március 14-étől önálló Szlovákiában mintegy 60 ezer magyar maradt. Többségük Pozsonyban, Nyitrán, illetve a két város környezetében élt, de szép számmal maradtak magyarok a korabeli Szlovákia jelentős városaiban, Besztercebányán, Eperjesen, Késmárkon, Iglón, Selmecbányán stb. A kisebbségek státuszát véglegesen a Szlovák Köztársaság 1939- július 21-én elfogadott alkotmánya szabályozta, melynek 12. fejezete foglalkozott a nemzetiségek jogaival. A paragrafusok a német népcsoport igé-ŽANDARSKA STANICA GENDARMERIEPOSTEN CSENDÖRÁLLOMÁS Kolon/Kolíňany, 194 i Egynyelvű bolti cégtábla a színmagyar zoboralji Kolonban Jednojazyčný nápis na obchode v čisto madarských podzoborských Kolíňanoch Monolingual shop signboard in the pure Hungarian Kolíňany (Kolon) under Zobor hills Enseigne de magasin unilingue à Kolíňany (Kolon), village hongrois dans la région de Zoboralja Od jesene 1938 nastal v politickom smerovaní Slovenska silný pravicový obrat. 7. októbra vymenovaná vláda samostatného Slovenska svojimi nariadeniami postupne vybudovala totalitný, antisemitský a nacionalistický režim. 14. marca 1939 vznikol samostatný slovenský štát, ktorý ako verný spojenec Hitlera niesol všetky známky totalitného režimu: parlament fungoval len formálne pod diktátom jednej strany, a to Hlinkovej Ľudovej strany a výkon rasistických antisemitských zákonov patril k najextrémnejším v celoeurópskom meradle. Po prvej Viedenskej arbitráži na území formujúceho sa, najprv autonómneho, potom od 14. marca 1939 už samostatného Slovenska zostalo zhruba 60 000 občanov madarskej národnosti. Väčšina z nich žila v Bratislave, Nitre, a v ich okolí, ale v hojnom počte zostali Madari aj v takých väčších mestách ako napr. Banská Bystrica, Prešov, Kežmarok, Spišská Nová Ves, Banská Štiavnica, atd. ? Mecenzéf/Medzev, 1938-1945 Háromnyelvű intézménynév a Szlovák Állam időszakából Trojjazyčný názov inštitúcie z čias fašistického Slovenského štátu Trilingual institution’s name from the period of the Slovak state Nom d’établissement trilingue de l’époque de l’État Slovaque Štatút národnostných menšín upravovala ústava Slovenskej republiky, prijatá 21. júla 1939, 12. kapitola ktorej sa zaoberala postavením národnostných menšín. Paragrafy boli prispôsobené nárokom nemeckej menšiny. (V roku 1941 na území Slovenska žilo 143 209 obyvatelov nemeckej národnosti). Samotná ústava nerobila roz-
