Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában
148 Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában Komárom/Komárno, 2012 A Tesco első kétnyelvű hipermarketje Prvý dvojjazyčný hypermarket Tesca The first bilingual hypermarket of Tesco Le premier hypermarché bilingue de Tesco ugyanezt előírta volna a kisebbségi nyelvtörvény a kisebbségi nyelvek vonatkozásában - a hirdetőtáblák közleményeitől az éttermek étlapjaiig minden kötelezően kétnyelvű lett volna. A kormány végül megtorpedózta ezt a javaslatot, a kisebbségi nyelvek használata a nyilvános feliratok esetében lehetőség maradt, míg az államnyelvű közlés továbbra is általánosan kötelező. Ezt az egyensúlyhiányt nehezményezték azok a civil aktivisták, akik az ún. matricakampánnyal hívták fel magukra a figyelmet 2011-12-ben. A dél-szlovákiai kirakatokat, nyilvános tereket időről időre a magyar feliratokat követelő matricák árasztották el, amelyek a vállalkozókból gyakran kétségbeesett dühöt, míg jó néhány elégedetlen civilből valódi lelkesedést váltottak ki. Számos mozgalom indult útjára, amelyek igyekeztek felhívni a vállalkozók figyelmét ügyfeleik nyelvi igényeinek fontosságára. Valószínűsíthetően a civil mozgalmak egyre erősödő nyomására azonban épp a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása utáni időszakban számos területen előrelépésre került sor a kereskedelmi szféra kétnyelvű-ciest protestoval aj Splnomocnenec vlády pre národnostné menšiny, na čo úrady cúvli a čoskoro sa na dopravnej tabuli objavil názov madarského hlavného mesta v madarskom tvare. Zákazník nemá len peniaze, ale aj materinskú reč Neutešený stav v oblasti vizuálnej dvojjazyčnosti dlho panoval aj v obchodnej sfére. Od billboardov až po nápisy na obchodoch so zmiešaným tovarom sme sa ani v obciach s väčšinovým maďarským obyvateľstvom nestretli s dôslednou dvojjazyčnosťou. V počiatočných štádiách zrodu novely zákona o používaní jazykov národnostných menšín z roku 2011 sa uvažovalo aj o tom, že zákon nariadi povinné dvojjazyčné nápisy v oblasti verejného styku v menšinami obývaných obciach - podobne ako zákon o štátnom jazyku stanovuje povinné slovenské nápisy, rovnaké ustanovenia by mal ohľadne menšinových jazykov aj zákon o menšinových jazykoch -, všetko by bolo povinne dvojjazyčné, od oznamov na vývesných tabuliach až po jedálne lístky v reštauráciách. Vláda napokon tento návrh zamietla, používanie menšinových jazykov zostalo v prípade verejných nápisov možnosťou, kým uvádzanie v štátnom jazyku je naďalej všeobecne záväzné. Nesúhlas s touto nerovnováhou vyjadrili občianski aktivisti, ktorí na seba upozornili tzv. nálepkovou kampaňou v rokoch 2011-2012. Juhoslovenské výklady a verejné priestranstvá z času na čas zaplavili nálepky žiadajúce maďarské nápisy, ktoré v podnikateloch často vyvolávali zúfalý hnev, no mnoho nespokojných občanov bolo skutočne nadšených. Vzniklo mnoho hnutí, ktoré sa snažili upozorniť podnikateľov na význam jazykových potrieb svojich zákazníkov. Zrejme pod stúpajúcim tlakom občianskych hnutí práve v období po prijatí novely zákona o používaní menšinových jazykov v mnohých obciach nastal v tejto oblasti pokrok. K používaniu madarského jazyka sa vo svojich nákupných centrách prihlásili aj nadnárodné spoločnosti, ktoré boli doteraz k tejto otázke úplne ľahostajné. Je však takmer isté, že k náprave nedostatkov vedie ešte dlhá cesta. Nehodiace sa prečiarknite — dvojjazyčnosť v úradoch Novela zákona o používaní menšinových jazykov z roku 2011 napriek všetkým nedostatkom presadila do života niekoľko kľúčových pravidiel. Jedným z nich je, napríklad, to, že štátne a samosprávne úrady (v obciach obývaných menšinami, ktoré vymenúva príslušné nariadenie vlády) sú povinné v presne vymedzenom dokumente informovať občanov o možnosti používať na danom úrade jazyk menšiny. Tento informačný dokument musí byť na dobre viditeľnom mieste vyvesený v sídle všetkých dotknutých štátnych a samosprávnych
