Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában
132 Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában név (2011). 2012-ben pedig a Fontos vagy! mozgalom közbenjárására - szintén Komáromban - a Tesco hipermarket kétnyelvűsítette beltéri feliratait. Rimaszombatban és környékén a Kétnyelvű Gömörért és Nógrádért mozgalom intézett felhívást a vállalkozókhoz, és a Kétnyelvű Délhez hasonlóan kétnyelvű útjelzőtáblát helyezett el Tornaiján. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a dokumentációs munka elvégzésével járult hozzá a problémakör alaposabb megismertetéséhez, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának. Jogsegélyszolgálata pedig a mindennapi gyakorlatban segítette a magyar nyelvhasználat minél szélesebb körű érvényesülését. Bonyodalmak a helységnevek körül Ahogy egyéb kisebbségek lakta országokban, Szlovákiában is visszatérő viták tárgya a kétnyelvű települések névtábláinak kérdése. A szlovák jogi szabályozás a népszámlálások adataitól teszi függővé, hogy az adott település elején és végén el kell-e helyezni a kisebbségi nyelvű helységnevet feltüntető táblát. Bár 2001-ben és 2011-ben is lezajlott egy-egy népszámlálás, a szabályozás sajátosságai folytán e téren még mindig az 1991- es népszámlálás adatai a mérvadóak. Ez a helyzet egyfajta politikai kompromisszum következtében jöhetett létre, az aktuális kormányok ugyanis nem kívánták megfosztani kétnyelvű státusuktól azokat a településeket, ahol 1991 után a meghatározott 20%-os küszöb alá csökkent a kisebbségi lakosság aránya. Ugyanakkor ez a gesztus hátrányos helyzetbe hozta azokat a településeket, amelyek 1991 után váltak ki egy másik településből, így nem szerepeltek az 1991-es népszámlálásban mint független települések. így néhány többségében vagy jelentős részben magyarlakta település, mint a Párkány melletti Ebed, a Dunaszerdahely melletti Patonyrét vagy Szenc/Senec, Felsőszecse/Horná Seč, Hegyi/Zemplínske Kopčany, Rapp/Rapovce, Naprágy/Neporadza, Nagycétény/Velký Cetín, 2010 Megrongált magyar helységnévtáblák Poškodené madarské tabule Damaged Hungarian place-name signs Panneaux de ville hongrois abîmés Somorja/Šamorín, 2011/2012 A Fórum Intézet által kiadott anyanyelvhasználati útmutatók Príručky používania materinského jazyka, ktoré vydal Fórum inštitút pre výskum menšín Guides for native language use published by the Forum Minority Research Institute Guides de l’usage de la langue maternelle publiés par le Forum Institut des Recherches Minoritaires rovo (Párkány), Sládkovičovo (Diószeg), Tešedíkovo (Pered) a dalších trinásť Madarmi obývaných miest a obcí. V minulosti nemohli mať tieto obce madarský názov z toho dôvodu, že svoj oficiálny slovenský názov dostali po významnej slovenskej historickej osobnosti. Dnes to však už nie je prekážka, pričom prax ukazuje, že toto opatrenie nemalo nijaký negatívny dopad na miestne madarsko-slovenské spolužitie.
