Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1989 után
106 1989 után Garamkövesd/Kamenica nad Hronom, Kicsind/Malá nad Hronom, 1994 Szabványszerű magyar helységnévtáblák a kilencvenes évekből Madarské tabule s názvom obcí vyrobené podľa normy z deväťdesiatych rokov Standard Hungarian place-name signs from the nineties Panneaux de villes hongrois installés conformément aux normes dans les années 90 kisebbségi nyelv használatáról való döntést [6. § (3) bekezdés], • A törvényre pontatlanság (nem határozta meg, mi alapján számolják ki a kisebbségek 20%-os arányát), felületesség, és a kisebbségi nyelvi jogok erőteljes korlátozása (az illetékes szervek önkényesen dönthettek a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségéről) volt jellemző. Az 1993-ban alakult önálló Szlovák Köztársaság alkotmánya ellentmondásos preambulu mával ugyan nem vívhatta ki a kisebbségek rokonszenvét, s az 1968-as alkotmánytörvénytől eltérően nem deklarálta a kisebbségek államalkotó szerepét, a kisebbségi jogo§ 6 Más nyelvek használata (1) Az állampolgárok a hivatalos érintkezésben használhatják a cseh nyelvet is, (2) Ha a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek az adott városban vagy községben a lakosság legalább 20%át alkotják, a kisebbségek ezekben a városokban vagy községekben használhatják nyelvüket a hivatalos érintkezésben is. Ha ezekben a városokban vagy községekben olyan személy lép fel a hivatalos érintkezésben, aki nem tartozik a nemzeti kisebbséghez, az eljárás hivatalos nyelven folyik. Az állami szervek és a helyi önkormányzatok munkatársai az említett községekben és városokban nem kötelesek bírni és használni a nemzeti kisebbség nyelvét. A közokiratok és az írásos ügyvitel a hivatalos nyelven folyik. (...) § 6 Používanie iných jazykov (DV úradnom styku občania môžu používať aj český jazyk. (2) Ak príslušníci národnostnej menšiny tvoria v meste alebo obci najmenej 20% obyvateľstva, môžu v takýchto mestách a obciach používať v úradnom styku svoj jazyk. Ak v takýchto mestách alebo obciach vystupuje v úradnom styku občan, ktorý nie je príslušníkom národnostnej menšiny, vedie sa konanie v úradnom jazyku. Pracovníci štátnych orgánov a orgánov samosprávy obcí nie sú povinní ovládať a používať jazyk národnostnej menšiny. Verejné listiny a spisová agenda sa vyhotovujú v úradnom jazyku. (...) rozhodnutie o používaní národnostného jazyka na samosprávne orgány (paragraf č. 6, odsek 3) • Na zákon bola charakteristická nepresnosť (nešpecifikovala, ako treba počítať 20%-ný podiel menšín), povrchnosť a silné obmedzenie práv používania menšinových jazykov (dotyčné orgány mohli rozhodovať o ich použití svojvoľne). Rodiaca sa samostatná Slovenská republika v roku 1993 svojou rozporuplnou preambulou ústavy rozhodne nezískala sympatie národnostných menšín, nakolko na rozdiel od ústavy z roku 1968 nedeklarovala štátotvornú úlohu národnostných menšín. Menšinové práva, ako napr. právo na vzdelávanie v jazyku menšiny, právo používania jazyka menšiny v úradnom styku, právo na účasť menšiny v rozhodovaniach, ktoré sa ich týkajú sú síce garantovanými základnými právami, avšak z hľadiska praxe zostali všetky tieto práva len dobre znejúcimi, prázdnymi legislatívnymi formuláciami, nakolko systémovo vhodný zákon na vykonanie týchto nariadení nevyšiel ani po rokoch, vznikli iba čiastočné úpravy. Muzsla/Mužla, 1990-es évek Muzsla összefirkált magyar helységnévtáblája a kilencvenes évekből Počmáraná tabula Mužle z deväťdesiatych rokov Scrawled Hungarian place-name sign of Mužla (Muzsla) from the nineties Le panneau de ville hongrois gribouillé de Mužla (Muzsla) dans les années 90
