Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1989 után
104 1989 után Az 1989-es rendszerváltás után, amelyben a szlovákiai magyar kisebbség képviselői is tevékeny szerepet vállaltak, a társadalmi megújulás nyomán egy ideig esély mutatkozott a kisebbségi kérdés új nézőpontok szerinti rendezésére is. A változásokkal járó eufória azonban hamar kiábrándultságba csapott át, s folytatódott a nemzetállami elv következetes építése, immár az új rendszer keretei között. Az 1989 utáni nyelvhasználati szabályozást leginkább a félmegoldások jellemzik, amelyek általában a kisebbségeknek tett engedményeken alapultak, az állam azonban rendre kihátrált a kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek biztosítása elől. 1990-ben (az első után 70 évvel) megszületett Szlovákia második nyelvtörvénye: az 1990. október 25- én elfogadott Tt. 428/1990 sz. törvény a hivatalos nyelvről a Szlovák Köztársaságban. • A törvényi szabályozás nem volt igazán kisebbségbarát, s megalapozta a következő húsz év ellentmondásos gyakorlatát. • A szlovák nyelv mint „hivatalos nyelv” jelent meg, s a törvény azokon a településeken engedélyezte a kisebbségi nyelv használatát a hivatali érintkezésben, ahol a kisebbségiek részaránya elérte a 20%-ot. • Közokiratot nem lehetett kiadni kisebbségi nyelven (illetve kétnyelvűén), s a törvény tulajdonképpen az adott állami vagy önkormányzati szervre bízta a Po zmene spoločenského systému v roku 1989, ktorej sa aktívne zúčastnili aj predstavitelia madarskej menšiny, istý čas svitala nádej na vyriešenie národnostnej otázky na základe nových východísk. Ale počiatočná eufória zo zmeny spoločenskej klímy sa čoskoro zmenila na sklamanie. Aj v novej spoločnosti sa dôsledne pokračovalo v budovaní národného štátu. Úprava používania jazyka národnostných menšín sa po roku 1989 zakladá najmä na polovičatých riešeniach, ktoré síce obsahujú ústupky voči menšinám, ale štát sa skoro vo všetkom dištancoval od praktického zabezpečenia podmienok pre naplnenie možností používania jazykov národnostných menšín. V roku 1990 sa zrodil druhý jazykový zákon Slovenskej republiky (70 rokov po prvom): zákon č. 428/1990 Z.z. o používaní úradného jazyka v Slovenskej republike, prijatý 25. októbra 1990. • Táto zákonná úprava nebola veľmi benevolentná k národnostným menšinám, a žiaľ, na nej sa zakladala rozporuplná prax dalších 20 rokov. • Slovenský jazyk sa stal „úradným jazykom“, zákon povolil používanie jazyka národnostných menšín v úradnom styku iba v tých obciach, kde pomer menšinového obyvateľstva dosiahol 20%. • Verejná listina sa nemohla vydať v jazyku menšiny (resp. dvojjazyčne), a zákon v podstate zanechal Pozsony/Bratislava, 1992 Marek Madarič, Szlovákia kulturális minisztere (2006-2010, 2012-) is feltűnik a Matica slovenská nyelvtörvény elleni tüntetésén. A transzparens felirata: „Szlovákiában szlovákul!” Na proteste Matice slovenskej proti jazykovému zákonu sa objavil aj Marek Madarič, minister kultúry Slovenskej republiky (2006-2010, 2012—). Nápis na transparente hlása: “Na Slovensku po slovensky!” Marek Madarič, Minister of Culture of Slovakia (2006-2010, 2012—) also appears in the demonstration of Matica Slovenská against the language law. The banner reads: “In Slovakia, in Slovak!” Marek Madarič, ministre de la culture de la Slovaquie (2006-2010, 2012-) apparaît à la manifestation contre la loi linguistique Matica slovenská. L’inscription de la banderole: «En Slovaquie on parle slovaque’»
