L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
3.4. Visszacsatolás és a második világháború időszaka (1938-1944) Szlovákia déli, zömében magyarlakta területeinek 1938-as visszacsatolását követő időszak emlékműállítási gyakorlatát a revizionizmus eszméje hatotta át, ennek jegyében zajlottak a felavatási ünnepségek, majd a később ezeknél tartott megemlékezések is. Magyarország hadba lépését követően már a háborús propaganda céljait is szolgálták. A visszacsatolást követő időszakban elindult egy országzászló-állítási hullám, miközben több ilyen emlékjel egyben a háborús emlékmű funkcióját is betöltötte. Mivel hivatalosan is szorgalmazták, aránylag sok településen került sor háborús emlékművek állítására. Egyrészt a már korábban elindított helyi kezdeményezések ekkorra fejeződtek be, másrészt pedig a visszacsatolás utáni politikai ösztönzésre, majd a rövidesen életbe lépő rendeletek előírásai nyomán születtek újabb emlékjelek. A Lévához közeli Tilden 1939 júniusában ugyanazon a napon szentelték fel a település templomát, valamint a helyi áldozatok és a szomszédos Csiffáron elesettek emlékére állított háborús emlékművet is: Tild község régi vágya valóra vált. A hívek nagylelkű adakozása folytán felépült az oly régen nélkülözött temploma. Szentelési szertartás egybekapcsolódott a tildi és csiffári elesett hősök emlékoszlopának felavatásával. Az ünnepségek nagy pompával és áhítattal folytak le, mert most igazán szívből jövő magyar érzéssel ünnepelhetett a hívek nagyszámú sokasága...209 210 211 212 A kutatott térségben az időszak legelső háborús emlékművét az országzászlóval2'0 együtt egy szlovák többségű településen, Gercselyben avatták fel ünnepélyes keretek között. A visszacsatolt területeken mind az országzászlók, mind pedig a háborús emlékművek állítását szorgalmazták, mivel ezek felavatási ünnepségei, majd az ezeknél rendezett különféle rendezvények fontos szerepet töltöttek be az irredenta politikai propagandában, elsősorban a zömében szlovákok lakta településeken, valamint az új magyar-szlovák határon vagy az annak közelében fekvő helységekben. Az alábbiakban tekintsük át, milyen rendeletek szabályozták az emlékjelek állítását ebben az időszakban! A visszacsatolás első évfordulóján a belügyminiszter rendeletet adott ki arra vonatkozóan, hogy mind a hősi emlékművek, mind pedig az országzászlók terveit előzetesen be kell mutatni az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak elbírálásra, mivel nagyon sok igénytelen kivitelezésű emlékjelet állítottak: A kultuszminiszter felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban fordul elő, hogy egyes körületek a hősök emlékművének terveit nem mutatják be előzetesen a Hősi Emlékmű Tervek Bíráló Bizottságának, Tekintettel arra,hogy ez az eljárás szabálytalan és amellett rossz és művészieden emlékművek létesítéséhez vezet és minthogy ezáltal a közadakozásból befolyt összegek nem helyes módon használtatnak fel, a belügyminiszter ismételten felhívja a törvényhatóságok vezetőit arra, hogy a hősi emlékmű terveket előzetesen az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak kell benyújtani. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha valamely város, vagy község országzászlót, vagy országzászlóval egyesített hősi emlékművet kíván felállítani.1" Többek közt a Himnusz előadásával kapcsolatban is hoztak rendelet: A hivatalos lap közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter következő rendeletét a „Himnusz” egyöntetű előadása tárgyában: A Himnusz áhítatkeltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes előadásnál úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. Az olyan ünnepségeken, ahol az egész Himnusz előadására nincs idő, az előjáték elhagyásával csupán a Himnusz első nyolc üteme játszandó. A himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni. A könnyebb énekelhetőség kedvéért mindazonáltal eredeti „Hozz rá víg esztendőt” szöveg helyett „Hozz reá víg esztendőt” szöveg énekelendő.2'1 209 Csiffár és Tild község kettős ünnepe. Bars, 1939. június 25., 6. p. 210 Az országzászlókkal és az ún. kombinált, országzászlós háborús emlékjelekkel az Országzászlós háborús emlékművek című alfejezetben foglalkozom részletesen. 211 A hősi emlékművek és országzászlók terveit előzetesen be kell mutatni az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak. Csallóközi Hírlap, 1939. november 12., 6. p. 212 Rendelet a Himnusz egyöntetű előadásáról. Érsekújvár és Vidéke, 1939. augusztus 20., 5. p. 78
