L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Királyrév község jobbára vagyontalan lakossága is kegyelettel adózott elesett hősei emlékének, amennyien az elmúlt vasárnapon szentelte meg dr. Fekete Vince esp. pleb. a templom belsejében elhelyezett hősök emléktábláját. Királyrév nem tudott monumentális emléket emelni hős fiainak, de az áldozatos lelkek adományaiból emelt emléktábla éppoly fennen és maradandóan hirdeti a hősök emlékét, mint a legdrágább, legékesebb gránitszobor. E kis falunak 24 hősi halottja volt...m A felavatási ünnepségek forgatókönyvét engedélyeztetés céljából előzetesen be kellett nyújtani az illetékes hivatalnak. A levéltárakban talált dokumentumok tanúsága szerint előfordult, hogy az ünnepségen elhangzott beszéd miatt feljelentették a szervezőket. A hatalom felismerte, hogy a köztéri emlékműavatásoknak milyen aktivizáló ereje van, s mivel törvényesen nem tilthatták meg, megkülönböztetett figyelemmel kísérték ezeket. A korabeli magyar nyelvű lapokban rendszeresen tudósítottak az ünnepségekről, néha több oldalon keresztül részletesen számoltak be minden mozzanatáról, s közölték az ott elhangzott beszédeket és az erre az alkalomra írt verseket is. Néhány település esetében rendelkezünk arra vonatkozó adatokkal, amikor a beszédek miatt jelentették fel a szervezőket vagy pedig a szónokot. A korabeli sajtó is tudósított az esetről, amikor a gömöri Tornaiján a háborús emlékmű felavatása után egy feljelentés alapján vádat emeltek a sajógömöri evangélikus lelkész ellen: Múlt év április 28-án leplezték le Tornaiján az elesett hősök emléktábláját, mely alkalomból az összes felekezeti lelkészek ünnepi beszédet tartottak. A csendőrség Egyed Aladár sajógömöri evangélikus lelkészt beszéde miatt feljelentette lázítás címén. A rimaszombati törvényszék a vádat nem látta beigazoltnak és Egyedet felmentette. Az ügyész fellebbezése folytán a kassai felsőbíróság tegnap tárgyalta az ügyet és Egyedet 6 havi feltétlen fogházra ítélte. — Az ítélet nagy megdöbbenést keltett mindenütt, ahol a közkedvelt lelkészt ismerik. — Az ítélet ellen dr. Törköly József semmiségi panaszt jelentett be. ” 198 199 Csallóközaranyoson is feljelentették a rendezvény szónokait, s büntetőeljárást is indítottak ellenük. Az esetre vonatkozó levéltári dokumentumokból az is megtudható, hogy a háborús emlékműre a lakosok 1926-ban a hatóságok engedélye nélkül gyűjtötték a pénzt.200 Gúta nagyközségben 1938 nyarán a sajtóban megjelent tudósítás szerint 10 ezer ember részvételével zajlott a település központjában állított emlékmű felszentelésére szervezett ünnepség. Ez a nagy létszám is bizonyítja, hogy egy emlékműavatás milyen jelentős politikai és társadalmi eseménynek számított ebben az időben, szinte felért egy jelképes nemzetiségi demonstrációval: Hatalmas tömegünnepélyt rendezett Gúta község magyarsága Péter-Pál napján abból az alkalomból, hogy a hősi emlékmű elkészült s ünnepélyesen felszentelték. Az ünnepélyen hozzávetőleges számítás szerint tízezer ember jelent meg s áldozott az elesett magyar hősök emlékének. Gúta, Szlovákia legnagyobb faluja, pompás emlékművet állíttatott a katolikus templom előtt. A szobor Rigele pozsonyi szobrászművész sikerült alkotása. A nagyszabású program reggel öt órakor kezdődött s a késő esti órákig tartott. Hajnalban lovas hírnökök hívták ünnepélyre a lakosságot. Reggel kétízben tartottak csendes misét, nyolc órakor a tűzoltóság sorakozott a szobornál. A szoborszentelés ünnepélye kilenc órakor kezdődött. Végeláthatatlan sorokban vonult fel a gútai magyarság, hogy a hősök emléke előtt tisztelegjen. A hadiárvák, hadiözvegyek, rokkantak mentek a menet előtt, utánuk következtek azok, akik a háborúban részt vettek. Az emlékműnél Bognár Gergely szentszéki tanácsos, gútai plébános tartott megható egyházi beszédet, majd Kocsis Károly, a komáromi bencés főgimnázium tanára mondott szívhezszóló emlékbeszédet, méltatva az elesett hősöket. Bognár Gergely felszentelte a szobrot és átadta a a község elöljáróságának gondozására. Ezután a szobor megkoszorúzása következett. Az ünnepség befejező 198 Kocsis Árpád: Hősök emléke. Érsek-Újvár Magyar Vidék, 1934. január 14., 7. p. 199 Elítélték Egyed Aladárt. Tornaijai Újság, 1929. június 21., 3. p. 200 Etnológiai Központ - Néprajzi Adattár: A-1348. A dokumentumokat lásd a Mellékletben! 68
