L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
része Szénási Lajos piarista tanárjelölt újmisésnek, a község szülötténekprimiciája volt tábori mise keretében. Délután az ijjúság vonult ki a hősök emlékszobrához, majd litánia után a délutáni ünnepély következett. A Római Katolikus Egyházi Énekkar énekelt, utána Cserny István ekeli esperes és Király József csicsói esperes intézett igen szép, hatásos beszédet az ifjúsághoz. A szobor előtti ünnepség végeztével a katolikus ijjúság a katolikus iskola udvarára vonult, ahol a műsor folytatódott. Boross Béla „A névtelen ” című versét szavalta a katolikus leányiskola szavalókórusa. Ezen kívül két háborús vonatkozású verset is előadtak. Este a polgári iskola tornatermében igen nagy számú közönség előtt folyt le a záróünnepség. Az Egyházi Énekkar éneke után dr. Borka Géza mondott igen szépen felépített, lendületes alkalmi beszédet, majd ugyancsak Borka Géza alkalmi költeményét szavalta Forró Imre. A gútai zeneegylet, a polgári iskola növendékeinek szavalókórusa, az Egyházi Énekkar és gyermek-szavalók tették teljessé a gazdag műsort.10' Ugyancsak hasonló nagyszabású emlékünnepély keretében és hatalmas tömeg részvételével valósult meg többek közt az Érsekújvár melletti népes település, Udvard első világháborús emlékművének felavatása. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az emlékmű állításáról 2 oldalas részletes beszámoló jelent meg, s közölték az avatásra íródott alkalmi verset is. Az emlékművet azóta kétszer is felújították. Először 1948-ban, amikor rákerült a második világháborúban elesettek névsorát tartalmazó tábla, majd a rendszerváltás után, 1993-ban, amikor nagyszabású ünnepség keretében újraszentelték. Ekkor került rá a holokauszt helyi áldozatainak emléktáblája is.201 202 A tűzoltó egyesületek ebben az időszakban (is) jelentős szerepet töltöttek be a települések társadalmi életében, sokszor éppen ők kezdeményezték az emlékművek felállítását és az anyagiak összegyűjtéséből is kivették részüket. Az avatási ünnepségeken ugyancsak fontos szerepük volt. A Pozsonyhoz közeli Gútoron például az ünnepség szervezésében még a környező falvak önkéntes tűzoltó szervezetei is aktív szerepet vállaltak.203 A szintén felső-csallóközi Kispakán is a tűzoltó egyesület szervezte az emlékműavatást, s az ehhez szükséges pénzösszeg előteremtéséből, a gyűjtés szervezéséből is kivette részét a tagság.204 A Felső-Csallóközben általánosan elterjedt volt a gyakorlat, hogy a háborús emlékművek avatásán egy-egy községben a többi környékbeli település önkéntes tűzoltó testületének tagjai is részt vettek, mint például a bősi avatási ünnepségen: 1936. október 25-én leplezték le a bősi emlékművet... A polgári társadalom színe-javán kívül ott láttuk a járási tűzoltószövetség számos reprezentánsát, valamint Bős, Baka Nádasd, Dercsika, Csiliznyárad, Szap, Bodak, Felbár önkéntes tűzoltóit, kik teljes díszben vonultak fel az ünnepség színhelyére.205 A korabeli tudósítások alapján úgy tűnik, hogy a köztéri háborús emlékjelek felavatási ünnepségein a Csehszlovákiában megalakult magyar pártok képviselői az évek múlásával egyre gyakrabban jelentek meg, s ezzel párhuzamosan gyakrabban mondtak beszédet is a felavatásokon - elsősorban a nagyobb településeken és a városokban. Pártpolitikájuk népszerűsítésére ezek a rendezvények nagyon is jó alkalmat nyújtottak. Ebben az időszakban több nagyobb városban (pl. Érsekújvárban, Rimaszombatban, Somorján, Dunaszerdahelyen, Léván stb.) kezdeményezték a háborús emlékmű felállítását. Erre azonban annak ellenére sem került sor, hogy a hatóságoktól engedélyt is kaptak, valamint szoborbizottságok is alakultak, s a gyűjtés során adományok is érkeztek (mint pl. Léván vagy Érsekújvárban). Léván a visszacsatolás után, 1942-ben avatták fel a hősök szobrát. Érsekújvárban azonban erre sosem került sor, csupán a laktanyában emeltek 1942-ben az érsekújvári elesetteknek „ideiglenes emlékművet”.206 201 Tízezer ember jelenlétében szentelték fel Gútán a hősi emlékművet. Érsekújvár és Vidéke, 1938. július 10., 4. p. 202 Az ünnepséghez kapcsolódó anyagot a Mellékletben közlöm. 203 Somorja és Vidéke, 1929. június 29., 1., 2. p. 204 Somorja és Vidéke, 1933. június 24., 4. p. 69
