L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
3.3. Az első Csehszlovák Köztársaság időszaka (1918-1938) Magyarországon 1938-ig 1086 első világháborús monumentumot állítottak fel (Kovács 1985, 27). Arra vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, hogy a Csehszlovákiához csatolt magyarlakta területeken az ilyen típusú emlékműből mennyi készült. A kutatás során azonban annyi kiderült, hogy az első Csehszlovák Köztársaság idején állított emlékjelek száma - az eddigi közhiedelemmel ellentétben - a többi korszakhoz viszonyítva arányaiban egyáltalán nem volt alacsonyabb. Ezek között ugyanúgy megtalálhatók a különböző kültéri objektumok, mint a templomok belsejében vagy pedig azok külső falán elhelyezett emléktáblák, valamint háborús emlékműként állított szakrális kisemlékelc, feszületek, keresztek stb. Magas azoknak az emlékjeleknek a száma, amelyek tetejére a magyarok totemállata, a turulmadár került. A turul a millennium idején tűnt fel a magyar állam ezeréves szimbólumaként, Trianon után pedig irredenta jelképpé vált, így érthető, miért esett az állítattok választása éppen a turulra (vö. Voigt 1985). Több emlékművön a kereszténység jelképével, a kereszttel együtt jelenik meg. Néhány esetben az emlékjelek létrehozását a takarékossági szempontok, valamint az anyagiak hiánya is befolyásolta. így több, a szakrális kisemlékelc kategóriájába sorolható objektum vált tulajdonképpen másodlagosan háborús emlékjellé.196 A világháború áldozatain túl ebben az időszakban az 1919- ben csehek ellen folytatott harcok során elesett vörös katonáknak, valamint a cseh légionáriusoknak és azok civil áldozatainak egyaránt állítottak valamilyen emlékjelet. Ezekről az előző alfejezetben már olvashattunk. Magyarországgal ellentétben a dél-szlovákiai területeken nem állítottak historizáló szobrokat és az idealizált hős katona típusú ábrázolások is hiányoztak. Ebben az időszakban a katonákat inkább mellékalakként ábrázolják, s elsősorban sebesültként. Ezek az emlékművek nem a hősiesség, hanem elsősorban a gyász kifejezői voltak. A Csehszlovákiához csatolt magyarlakta területeken a háborús emlékművek állításának gyakorlata, s az ünnepségek programja is több szempontból eltért a magyarországitól. Az itt élő magyarok nemzeti kisebbséggé, egy másik ország állampolgáraivá váltak, tehát a háborús emlékjelek avatásakor, vagy pedig az ott szervezett ünnepségek programjának összeállításában figyelembe kellett venniük a szervezőknek ezt a tényt, s meg kellett felelniük a Csehszlovák Köztársaság ideológiai elvárásainak is. Míg Magyarországon a háborús emlékjelek felavatási ünnepségei a revizionizmus jegyében zajlottak, a csehszlovákiai magyarok körében ennek az eszmének csak burkolt megfogalmazásáról lehetett szó. Közvetlen a háborút követő években a lakosság számára a hadicélokra rekvirált templomi harangok pótlása volt az elsődleges, a korabeli sajtóban egymást követték a harangszentelésekkel kapcsolatos hírek, beszámolók. A harangok pótlását követően sok településen a háborúban elesett hozzátartozók emlékének megörökítése volt a másik fontos közösségi feladat, de néhány esetben egyszerre avatták fel a háborús emlékjelet és a harangot, mint például a csallóközi Benkepatonyban.197 A korabeli sajtóban is nyomon követhetők a háborús emlékjelek létrejöttének egyes fázisai a meghirdetett adománygyűjtésektől a már elkészült emlékek felavatásáig. Az eddigi kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy kezdetben inkább emléktáblák készültek, de később fokozatosan megnőtt a köztéri emlékművek száma is. Mivel az emlékjelek állítását az anyagiak is befolyásolták, voltak olyan települések, amelyek később is csak emléktáblát tudtak készíttetni. A királyrévi háborús emléktábla avatásáról megjelent hír is arról tanúskodik, hogy anyagi gondok miatt nem volt lehetőség monumentálisabb emlékmű állítására: A tizenöt évvel ezelőtt befejezést nyert világháború dicső halottjainak gyönyörű szobrokat emelnek és márványalapokba vésett aranyos betűk hirdetik emléküket késő unokáknak. 196 Ezeket az emlékjeleket a Szakrális kisemlékelc mint a háborúk jelei című fejezetben részletesen bemutatom. 197 A felavatásról szóló tudósítást lásd e Mellékletben! 67
