L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

tek végső nyugalomra. ” (...) A zűrzavaros időket jellemzi, hogy a nyolc katona nevét sem a községi hivatal anyakönyvében, sem a plébániahivatalban nem jegyezték fel. A Csemadok köbölkúti alap­szervezete a település önkormányzatától és a Nyitrai Kerületi Önkormányzattól kapott támogatást az emlékoszlop elkészítéséhez. A fejfa felső részét a magyar életfa díszíti, amelyet Smidt Róbert sze­rint az akkori viharok téptek és csonkoltak ugyan, de gyökereiben nem tudtak kárt tenni, mert azok az igaz hazafiak szívéből táplálkoznak.'S9 Az első Csehszlovák Köztársaság idején az elesett légionáriusok emlékének ápolására a kutatott terü­leten a hivatalos szervek természetesen nagy gondot fordítottak. A sírjuk fölé emlékjel került, és a köz­tereken is állítottak emlékműveket. Az állami és katonai ünnepségeket és más megemlékezéseket is ezeknél tartották. Érsekújváron például 1922-ben tették le egy ilyen emlékoszlop alapkövét. Meglepő hangvételű tudósítást közölt 1934-ben az Érsek-Újvár és Magyar Vidék című katolikus politikai, társadalmi és közigazgatási hetilap a csehszlovák Jelinek ezredes érsekújvári emléktáblájának felavatásával kapcsolatban. Az ezredes a Magyar Vörös Hadsereggel folytatott harc során vesztette élet­ét 1919-ben, amikor is a cikk címe szerint „megmentette Szlovenszkót a bolseviki uralomtól”. A szlo­vákiai magyar, erősen klerikális magyar kisebbségi lap cikkírója (szerkesztősége?) tehát az esemény antibolsevista jellegét domborítja ki. Magának a lapnak - főleg későbbi, erősen nacionalista - beállí­tottságát ismerve, ez az álláspont legalábbis meglepő. ...Ezen harcoknál veszítette el a csehszlovák hadsereg egyik alezredesét, Jelinek Györgyöt. A csehszlovák társadalom az elmúlt vasárnap tizenöt év előtti bolsevik harcok, valamint Jelinek alezredes halálának emlékére nagy ünnepségeket rendezett, melyekről a pozsonyi rádió is közvetí­tést adott. Az ünnepségen Országh, országos elnök, igen sok katonai és polgári előkelőségeken kívül részt vettek úgyszólván az összes helybeli és környékbeli csehszlovák egyesületek, valamint a csehszlovák társada­lom is igen nagy számban. Már szombaton is igen sokan jöttek az ünnepségekre a közeli és távoli kör­nyékről, annál is inkább, mivel a csehszlovák vasutak ötven százalékos utazási kedvezményt adtak az újvári ünnepségekre utazó közönségnek. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb harcok Bajcs környékén voltak, a vasárnapi ünnepségek az ott megtartott tábori misével kezdődtek.189 190 Városunkban is volt tábori szentmise, melyet dr. Scepkó plé­bános celebrált. A mise után a Főtéren folytatódtak az ünnepségek, délután a temetőben, majd a Sokol-ház előtt, ahol Jelinek alezredes emlékére elhelyezett emléktáblának ünnepélyes leleplezése volt. A leleplezési aktusnál Országh országos elnök, dr. Bielicky járási főnök és több katonai, vala­mint polgári előkelőség mondott szónoklatot, beszédeikben a tizenöt év előtti harcokban elesett hősök érdemeit méltatták. Az ünnepségek a Sokol-házban megtartott tornaünnepéllyel fejeződtek be.'9' Az idézett lap beszámolt a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából rende­zett október 28-i ünnepségről is, amely keretében leleplezték az érsekújvári temetőben az elesett cseh katonák emlékművét: Az államünnep Érsekújváron megfelelő fénnyel és pompával lett megtartva. Az ünnepség közép­pontjában az érsekújvári temetőben elhelyezett hősi halottak emlékszobrának leleplezése volt. Az emlékszobrot a Szent József temetőben helyezték el. A leleplezési ünnepély műsorán a Szlovák Dalárda énekelt, dr. Kocvara István ünnepi beszédet mondott, majd a légionisták újvári csoportja a szoborra zboroví földet helyezett el. Utána Bláha Károly h. városbíró beszélt, a szobrot leleplezte és megkoszorúzták az a jelenvolt testületek. A szobor gondozását a helybeli helyőrségi parancsnok­ságra bízták. Az ünnepség a csehszlovák himnusszal ért véget.192 189 A magyar életfa gyökerei nem szenvedtek kárt. Új Szó (Szülőföldünk melléklet), 2005. november 9., 31. p. 190 Bajoson a Csehszlovák Hadsereg 7. zászlóaljának 1919. június 23-án a Magyar Vörös Hadsereggel vívott harcok során elesett kato­nái emlékére a templom mellett állítottak emlékművet. 191 Most van tizenöt éve annak, hogy a csehszlovák hadsereg győzelmet aratott az Újvárt megszálló bolseviki csapatok felett és ezzel megmentette Szlovenszkót a bolseviki uralomtól. Érsek-Újvár és Magyar Vidék, 1934. július 1,. 2. p. 192 Az érsekújvári temetőben. Október 28-ának megünneplése. Érsek-Újvár és Magyar Vidék, 1936. november 1., 5. p. 63

Next

/
Thumbnails
Contents