L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Figyelemre méltó, hogy az eredeti kezdeményezésben javasolt tölgytől a konkrét hasznot hozó, selyemtenyésztésben is hasznosítható szederfáig jutottak el. Ez a praktikus megoldási javaslat lényegében azt is tükrözi, hogy a háborúnak ebben a szakaszában az ország már nagyon komoly gazdasági problémákkal is küzdött, tehát a lakosság áldozatkészségére ebben a tekintetben ugyancsak szükség volt. Fák ültetésére, azaz a „Hősök ligete” kategóriába sorolható háborús emlékjelek létesítésére vonatkozó adatokkal rendelkezünk az általunk kutatott területről, s a korabeli Magyarország más vidékeiről is. Szimbolikus faültetésekre nem csupán a két világháború idején, hanem a két világégés közötti években, s azt követően egészen napjainkig van példa. Az 1938-as visszacsatolás után központilag szorgalmazták a hősök emlékünnepének megszervezését, miközben feltűnően különös gondot fordítottak a szlovák többségű településekre. A Kassához közeli szlovák többségű Aranyidán 1939-ben rendeztek ilyen emlékünnepélyt, ahol húsz fenyőfát ültettek el a háborúban elesettek emlékére: Kassáról jelentik. Pünkösd vasárnapján szép ünnepségek voltak a kassai járás falvaiban. Ezen a napon ünnepelte meg első ízben a lakosság a Hősök emlékünnepét. Az ünnepségeken a szlovák ajkú lakosság is a magyarokkal együtt vett részt. Aranyidán húsz fenyőfát ültettek el a háborúban elesett húsz aranyidői hős emlékére. Nagyidán Sohel Péter báró földbirtokos tartott nagyhatású beszédet. Ünnepségek voltak még Hilyó községben, Felsőtőkésen, Alsótőkésen, Buzinkán, Sacán, Kassaújfalun, Abaszéplakon, Széplakapátiban, Izdobán, Beszteren, Lengyelfalván Kenyhecen, Bölzsén, Abaújszinán, Enyickén, Bárcán, ...és még sok más abaúji községben... ”'52 A tudósítás szerzője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „az ünnepségeken a szlovák és magyar lakosság testvéri szeretetben összeforrt, amikor áldozott a hősi halottak emlékére.”152 153 Itt említem meg, hogy az első világháborúban elesettek emlékére történő szimbolikus faültetés a későbbiekben is előfordult. A második világháború idején a Bars megyei Garamvezekényben egyszerre avatták fel az országzászlót és a háborús emlékművet, valamint a Hősök ligetét is, amelyet az emlékművek körül alakítottak ki. Itt összesen 26 fát ültettek el a 26 hősi halott emlékére, később valamennyi fa mellé az elhunyt fényképével együtt márványtábla elhelyezését tervezték.154 A gömöri Rudnán 1995-ben a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából 50 fenyőfát ültettek a régi temető szélén a patak mentén. Ebben az esetben az elültetett facsemeték száma nem egyezett a háborúk áldozatainak számával, ugyanis a településről az első világháborúban 3, a másodikban pedig 7 személy esett el. A településen nincs emlékműve sem az első, sem pedig a második világháború áldozatainak, s nem is tervezik egy ilyen emlékjel állítását. Ezt a döntést azzal indokolják, hogy valamennyi elesett nevét lcülön-külön feltüntették a hozzátartozók a családi síremlékeken (L. Juhász 2002, 61-63). A Komárom melletti Keszegfalván 1998-ban állították fel a község parkjában a második világháború áldozatainak emlékművét. Ezt követően a parkot Hősök parkjának nevezték el, azonban itt fákat nem ültettek az áldozatok emlékére, mert a park aldcor már tele volt fákkal. A Hősök parkja vagy Hősök ligete nevet viselő objektumok tehát nem mindig jelölnek olyan helyet, ahol kimondottan az elesettek emlékére ültettek fákat. A Magyarországon, Dél-Komáromban a Monostori erőd mellett kialakított Hősök ligete is kötődik a kutatott területhez, mivel a 2002-ben a második világháborúban elesett katonák emlékére létesítetek emlékligetben a Duna mindkét partjáról - Észale-Komáromból s Dél-Komáromból - származó katonák emlékének szánták. A magyarországi Zalalövőn a közelmúltban, 2009 júliusában az első világháború 24 helyi hősi halottjának tiszteletére emlékoszlopokat állítottak és emlékfasort telepítettek azoknak az eredetileg 1933-ban telepített, majd később kivágott fáiénak a helyén, amelyeket az első világháborúban elesett 152 Az abaúji szlovákok és magyarok együtt ünnepelték a hősök emlékét. Felvidéki Magyar Hírlap, 1939. június 4., 5. p. 153 Felvidéki Magyar Hírlap, 1939. június 4., 5. p. 154 Országzászlót és hősi emlékművet lepleztek le Garamvezekényben. Bars-Hont, 1942. május 31., 4-5. p. 54
