L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

katonák emlékére ültettek egykor. A tudósításból az is kiderül, hogy a fák mellett eredetileg is álltak emlékoszlopok, de ezek 1951-ben, a patak töltésének építésekor a föld alá kerültek.155 3.1.4. Emlékkutak: Hősök kútja, Béke kútja A háborús emlékjelek funkcióját betöltő emlékkutak is egy sajátos kategóriát képviselnek. A kutatott terü­leten állítottak ilyen objektumot mind az első, mind pedig a másik világháborúban elesettek emlékére, azonban az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem tartoznak a tömegesen elterjedt emlékmű­­típusok közé. Az első világháború magyarországi monumentumait bemutató kötetben Kovács Ákos is emlí­tést tesz egy ilyen, Magyarország területén található objektumról, a Veszprém megyei Balatonszepezden álló Hősök kútjáró 1 (Kovács 1985, 26). Az emlékjel ma is létezik, tetején egy turulmadárral.156 Az első világháború idején, 1916-ban a Kassai Újság egyik szerzője vetette fel az ötletet annak kap­csán, hogy a többi városhoz viszonyítva Kassán még mindig nincs emlékjele az elesetteknek, holott a gyűjtés már egy éve elkezdődött. Mivel a városnak nincs díszkútja, néhányan arra gondoltak, hogy egy ilyen akár háborús emlékjelként is funkcionálhatna, a gyermektelen tehetősebb házaspárok így örökít­hetnék meg saját nevüket is az utókornak: ...Vannak lelkes polgártársaink között nálunk is, akik egy impozáns clíszkútnak hiányát fájlalják, évek óta propagálják egy ilyennek a Fő utca alsó sétányán kb. a Pausz-jele házzal szemben való fel­állítását s egyik-másik közismert vagyonos, gyermektelen úrinőt próbálták az eszmének megnyerni, hogy így örökítsék meg szeretett férjük és maguk nevét...'51 158 A cikk írója szerint az elesettek emlékére közadakozásból állított emlékkút, a „béke kútja” méltó helye lehetne a megemlékezésnek: Hátha egy díszes béke kútját állítanánk fel közadakozásból e helyütt, maradandó hadi emlék gya­nánt, hogy annak csobogó tiszta vizénél emlékezzünk vissza a haza védelmében kifolyt tengernyi magyar vérre és az emléket szemlélve a győzők iránti hálával becsüljük meg a békének vérhullatá­­sokkal kivívott áldásait? Felvetjük a gondolatot abban a reményben, hogy sokan lesznek, akiknek lelkűkben visszhangra talál s akad, aki a megvalósítás ügyét kezébe veszi.'55' A második világháború idején, 1944 májusában a Zemplén megyei Biste159 160 településsel kapcsolatban értesülhetünk egy „Hősök kútja”-típusú emlékmű felavatásáról. Ebben az esetben egy megvalósult beruházás során létrehozott objektum, a településen felépített három vízgyűjtő medence egyike vált háborús emlékjellé. A zömében szlovákok lakta kis fürdőtelepülés így kisebb anyagi ráfordítással jutott egy emlékjelhez, csupán egy kőfalat kellett építeni az egyik medence mellé, valamint egy 20 méter magas árbocot elhelyezni, s ily módon országzászló-emlékműve is lett a településnek. A nehéz háborús helyzetben tehát kis anyagi ráfordítással a vízgyűjtő medence mellett egyszerre két emlékjelet kaptak. A vármegye megértő hozzájárulásával Biste község 1400 pengős költséggel 3 vízgyűjtőmedencét épí­tett, egyet közülük olyan formában és helyen, hogy különösebb rendeltetésének is megfeleljen, s ezt a hősök kútjának nevezték el. A kút mögé stílszerű kőfalat építettek. A kút és a kőfal közé építve pedig 20 méteres árbocon fogja lengetni a magyar zászlót a szél. Muskátli, nefelejcs és örökzöld fogja hirdetni a hősök el nem múló dicsőségét.'TM 155 http://www.zalaihirlap.hu/helyi_kiadasok-zalaegerszeg_kornyeke/20090727_a_hosok_emlekere, 2009. 8. 26. 156 http://www.balatonszepezd.hu/nevezetessegek.htm 157 A béke kútja Kassán. Hősök emléke. Kassai Újság, 1916. október 29., 3. p. A szakrális kisemlékek állitói között is több gyermek­telen házaspár található, akiknek neve, utód hiányában elhunytuk után így maradt fenn az utókorra (v. ö. Liszka 2005). 158 A béke kútja Kassán. Hősök emléke. Kassai Újság, 1916. október 29., 3. p. 159 Biste ma Szlovákiához tartozik és légvonalban csupán 186 méter távolságra fekszik a magyar szlovák határtól (http://www.slans­­ke.webzdarma.cz/Lokality/Bysta/Bysta.html, 2010. 8. 10.). 160 Pünkösdkor avatják a hősök kútját Bistén. Zemplén, 1944. május 20., 3. p. 55

Next

/
Thumbnails
Contents