L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Hősök kultusza - emlékjelek és rítusok Rozsnyó főterén az impérium- és rendszerváltások tükrében 1927-től napjainkig Az alábbiakban Rozsnyó főterén, a Rákóczi-őrtorony déli falán 1927-ben leleplezett első világháborús emléktábla történetét követem nyomon a kezdeményezéstől az eltávolításán át egészen napjainkig a korabeli hírek, beszédek, illetve alkalmi versek segítségével. Bemutatom továbbá, hogyan változott a hősök kultusza ennek a gömöri bányavárosnak a főterén 3 impérium- és egy rendszerváltás során. Két tudósítást is közbeiktattam, annak szemléltetésére, miképpen zajlottak az első Csehszlovák Köztársaság idejében a hivatalos állami ünnepségek a városban, s ebben milyen részt vállaltak a magyarok. Közlök néhány, a második világháború idején a helyi katonai laktanyában állított emlékművel kapcsolatos hírt is. Egy 1942-ben hozott belügyminiszteri rendelet előírta a második világháborúban elesettek nevének kötelező megörökítését is az első világháborús emlékjeleken, így Rozsnyón is kiegészítették az emlékművet egy újabb táblával, amelyre elsőként az 1941 őszén elesett Králik Károly neve került fel. Mivel ő volt a város legelső hősi halottja, több hírt is közöltek vele kapcsolatban, többek közt a haláláról szóló alkalmi verset is. A kiegészítő táblára később felvésték az újabb rozsnyói elesettek nevét, a kőfaragó munkája egy helybeli hölgyet versírásra ihletett. Az évek során a katonai alakulatok, valamint az ifjúság, elsősorban a leventék megjelenése az emléktáblánál egyre gyakoribbá válik, később a leventerendezvények programjának is része lett a koszorúzás és a tábori misék, s a ballagó diákok is megjelennek az emléktáblánál. A részletes tudósításoknak köszönhetően a jelenlévők térbeli elhelyezkedéséről is pontos képet alkothatunk, akár proxemikai elemzést is készíthetnénk. Az ünnepségeken elhangzott szónoklatok nagyon fontos lenyomatai a kornak és a korszellemnek. Különösen figyelemre méltó, hogy a hadi helyzet rosszabbra fordulása után is milyen optimista propagandabeszédek hangzottak el. Az emléktáblát a második világháború után eltávolították, s a köztemetőben állították fel újra. Helyére a kommunista áldozatok emléktáblája került, amit 1989 után ugyancsak eltávolítottak, ma a köztemető betonkerítésének belső falán látható. A felszabadulás és a szlovák nemzeti felkelés ünnepségeit az 1959-ben leleplezett Tóth József partizán szobránál tartották, és itt, valamint a kommunista mártírok emléktáblájánál koszorúztak mindaddig, amíg 1981-ben fel nem állították Ján Hána felszabadulást jelképező szoborcsoportját az 1973-ban eltávolított*39 Andrássy Franciska grófné 1905-ben közadakozásból állított szobra helyén az Őrtorony előtti téren. Május elseje kivételével a hivatalos politikai ünnepségeket ezt követően mindig ennél a szobornál tartották a városban. A Csemadok egyik legfontosabb rendezvénye, a Gombaszögön évente megtartott Országos Kulturális Ünnepély alkalmával is ezt a szobrot koszorúzták meg (Korábban, amíg nem készült el a rozsnyói szobor, a Gombaszöghöz közeli Pelsőcön, a szovjet felszabadító szobránál zajlott a koszorúzást). Az 1989-es novemberi általános politikai sztrájk szervezői és a csatlakozó felszólalók is ez előtt a szobor előtt szóltak a téren összegyűlt tömeghez, s egy ideig a rendszerváltáshoz kapcsolódó nagygyűlések, „mítingek” is itt zajlottak. A felszabadulási emlékművet a rendszerváltás után eltávolították a Bányászok teréről, s 1993-ban visszakerülhetett eredeti helyére Andrássy grófné szobra. A szintén ezen a téren található városháza falán 2002-ben egy kis kétnyelvű emléktáblát helyeztek el a holokauszt rozsnyói áldozatainak emlékére.639 640 A hősök emléke A nagy világháborúban elesett hősöknek emléket emelnek, még a legkisebb faluban is. Naponként olvashatjuk a lapokban, hogy itt is, ott is áldoztak és emléket állítottak a világháború hőseinek. Mi rozsnyóiak, kiknek szintén vannak hősi halottaik, csak mi nem gondolunk arra, hogy elesett testvé-639 A szobrot átszállították krasznahorkai mauzóleum elé, amelyet Andrássy Dénes építtetett felesége nyughelyéül, később őt is ide temették. A szobor 1993-ban került vissza eredeti helyére. 640 Rozsnyó főterén 1907-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát, amelyet 1919-ben a légionáriusok ledöntöttek 1939-ben visszakerült eredeti helyére, majd a második világháború után ismét eltávolították, 2004-ben ismét felállították, azonban nem az egykori helyén, hanem a Bányászati Múzeum épülete mellett. A szobor témám szempontjából nem játszott szerepet 364
