L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
vörös kereszt fiók hétfői ülésén tüzetes megbeszélés tárgyát képezte. Az egylet Erdődy Imréné grófné javaslatára hazafias készséggel vállalta az ülés folyamán a szükségszerűen némileg módosult eszme megvalósítását s elhatározta, hogy annak mielőbbi megtestesülése érdekében széleskörű akciót indít. A gyűlésen ugyanis a szobor kivitelének kérdésénél több oldalról is aggályok merültek fel, s így abban állapodtak meg az egylet tagjai, hogy szobor helyett a magyar szent korona megfaragására adnak megbízást. A koronát, mikor már tele lesz szögekkel, márványtalapzaton, mint „Hősök Emléké ”-t fogják a parkban f elállítaniH Az újságcikkből már konkrét elképzelésekről értesülhettek az olvasók, sőt már az első szeg beverésének időpontját, azaz a korona felavatásának pontos dátumát is kitűzték. Figyelemre méltó, hogy a korona felszentelésének ünnepségét jótékonysági rendezvénnyel kötötték össze (az előzetes program is olvasható a cikkben), amelynek bevételét egy újabb háborús emlék, a „Hősök Emléke” alapjára fordítják. A vánkoson nyugvó korona — mint értesültünk — már készülőben van. Az első szögek beverését augusztus 20-ra, Szent István napjára tervezik, amikoris fényes ünnepélyt rendez a vörös kereszt a később elkészítendő művészi alapzat javára. Az ünnepély a Golfklub helyiségeiben lesz. A sikert már eleve is biztosítja az a körülmény, hogy a védnökséget Erdődy Imre gróf és neje vállalták. Az ünnepélyről egyébként a következő komünikét kaptuk: Öméltósága Endrődy Imre gróf és neje Erdődy Imréné grófné védnöksége alatt, a magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyleténekpöstyéni fiókja a parkban létesítendő „Hősök Emléke” szoboralap javára augusztus 20-án pénteken ünnepélyt rendez a következő műsorral: I. Ünnepélyes megnyitása a kézimunka és régiségkiállításnak a Golfkulb helyiségeiben... 2. Ezzel kapcsolatban Szent István vaskoronájába az első szögek beverése. 3. Tombola a Kurszalon terraszszán. 4. este 9 órakor Konfetticsata parkban. Az egylet ugyancsak ezzel az ünnepéllyel kapcsolatban a következő felhívással fordul a közönséghez: A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyletének pöstyéni fiókja, Erdődy Imre gróf és neje Erdődy Imréné grófné szül. Migazzi Irma grófnő Oméltóságuk védnöksége alatt fi é. augusztus 20-tól 29-ig a „Pöstyéni Golfkulb ” helyiségeiben ki állítás trendez, melynek jövedelmét a szoboralap (a parkban létesítendő „Hősök Emlékszobra”) javéira fordítja...54 55 56 57 A helyi sajtóban a felavatás után is rendszeresen közöltek minden, az emlékművel kapcsolatos hírt. Ezek alapján nyomon követhető a korona további sorsa is. Megtudható például, hogy az időjárás viszontagságaitól egy üvegburával tervezték megvédeni: A Vörös Kereszt fiók ideiglenes alapzatot és vastag üvegburát készíttetett a vaskoronának úgy, hogy az most erős időjárásban is künn maradhat.5*' A vaskorona a virágpavillon előtt lett ideiglenesen fölállítva. Szegeket a vaskoronába egész napon át lehet beverni.51 54 Szent István vaskoronája. Szegbeverési mozgalom Pöstyénben. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 26., 1. p. 55 Szent István vaskoronája. Szegbeverési mozgalom Pöstyénben. Pöstyéni Újság Pöstyéner Zeitung, 1915. július 26., 1. p. A jótékonysági rendezvénnyel kapcsolatos cikkből tudomást szerezhetünk arról, hogy az egyik támogató - Spitzer Józsefné - családi ereklyét ajándékozott a rendezőségnek: egy poharat, amelyből annak idején Petőfi Sándor ivott az adakozó hölgy apjánál. „Petőfi pohara. A 20-án megnyíló kiállításra Spitzer Józsefné úrnő ma egy kézzel festett, régi poharat adott át szerkesztőségünkben. A pohárnak az a nevezetessége, hogy Petőfi Sándor ivott belőle Spitzcmé atyjánál, Tyroler Salamon volt 48-as honvédnél, néhai Tyroler József rézmetsző öccsénél, akit Petőfihez meleg rokonszenv fűzött. A költő nélkülözéseinek idején hosszabb ideig lakott a Tyroler családnál és Salamon, aki abban az időben már 18 éves ifjú volt, sok érdekes adatot őrzött meg emlékezetében Petőfiről. A Tyroler család Pesten a Fő-úton (ma Arany János utca) lakott. Ott egy kis udvari szobában húzódott meg a költő a szegény, de nemes szívű család körében. Az öreg Tyroler szenvedélyes sakkozó volt és esténkint a vacsora után órákon át sakkozott a költővel, aki jóízűen kacagott Tyroler bácsi magyar beszédén, midőn a Petőfi nevet sehogysem tudta kiejteni és állandóan Pétefinek szólította. Spitzerné a mai napig kegyelettel megőrizte a poharat, melyből a költő Tyroleréknál ivott. Ezt az érdekes ereklyét Spitzer Józsefné most kiállítja és odaajándékozza a rendezőségnek a sorsjátékhoz” (Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. augusztus 16., 2. p.). 56 A nemzeti áldozatkészség szobrok esetében ez általános gyakorlat volt, ugyanis a fa és a vas nehezen áll ellen az időjárás viszontagságainak. Egy korabeli felvételen látható például, hogy a kolozsvári Kárpátok Ore szobor fölé emelt „pavilon” tetejét tartó oszlopokat gazdag faragásokkal díszítették. (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article, PArticleScreen.vm/id/45923) 57 Szent István vaskoronája. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. szeptember 27., 2. p. 32