L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A tél közeledtével mégis úgy döntött a város vezetősége, hogy az időjárás viszontagságaitól védendő, a Vaskoronát zárt helyiségbe szállítják, azonban ott a nagyközönségnek továbbra is lehetőséget adnak a „szögelésre”. A cikkből az is megtudható, hogy a korona felavatása óta milyen összeget eredményezett a szögbeverési akció. Az augusztus 20-án felavatott,, Szent István vaskoronája” eddig 5446 korona 95 fülér tiszta jövedelmet hozott a nemes célnak. A Vaskoronát legközelebb a főszolgabírói hivatal egyik helyiségébe viszik, s ott marad egész télen át. Szögeket ugyanott naponta délelőtt 9-12-ig s délután 3-6-ig lehet beverni.5* Ugyanezen év októberében már arról tájékoztatták a lap olvasóit, hogy a Vaskorona emlékét, keletkezésének körülményeit és a felavatási ünnepséget egy albumban is megörökítik: Mint értesültünk, a Vörös Kereszt vezetősége a nagy napok eseményeit művészi alkotással megörökítendő elhatározta, hogy a Vaskorona albumának belső fedőlapját háborús motívumú festménnyel díszítteti. A kivitellel Remsey Jenő festőművészt, a „Kéve” kitűnő tagját, aki mint üdülő katona itt tartózkodik, fogják megbízni.5'’ Egy másik lapszámban aprólékosan leírnak minden információt, amit erről az albumról tudni lehet, s valamennyi személy nevét is felsorolják, akinek a Vaskorom hoz vagy pedig az albumhoz valamilyen köze volt. Annak ellenére, hogy egy háborús emlékjelhez kötődő kiadványról van szó, egyetlen háborúban elesett pöstyéni katona nevét sem említik meg benne. Ez a kiadvány nagyon jól példázza, hogy a háborús emlékjelek állítását nem mindig az elesettek iránti kegyelet vagy a részvét inspirálta, a politikai és társadalmi elit öncélúan sokkal inkább a saját maga emlékének megörökítésére törekedett. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos újságcikk teljes szövegét közreadom, szemléltetendő, mit is tartottak elsődlegesnek és a legfontosabbnak megörökíteni az utókor számára a kezdeményezők: A Vaskoronához készült emlékalbum fedőlapját Remsey Jenő festőművész, a Kéve kitűnő tagja, akiről itteni művészi tevékenysége révén már többízben megemlékezett a Pöstyéni Újság, gyönyörű művészi rajzzal látta el. A rajz, mely a Corvinák stílusában van tartva, a következő kódexszerűen készült szöveget zárja körül: „Az 1914. évben mint a pokol kísérteiéi támadtak reánk ősi hazánk minden ellenségei. A nemzet fiai mint a sasok küzdöttek ellenségeinkkel - és Isten kegyelméből immár győzelem int fegyvereink felé. Hálával eltelve a hősök iránt Mi, a magyar szt. korona orsz. vöröskeresztegyletének pöstyéni fiókegyesülete. Erdődy Imre gróf és neje, szül. Migazzi Irma grófné védnö/csége, Czocher Kálmán főszolgabíró elnöksége és dr. Fodor Kálmánné szül. Berchtold Sephine grófnő társelnöksége alatt elhatároztuk, hogy a magyar szt. korona mását fából elkészítjük és a vázat ékítő érezszegek megváltásának jövedelmét, a pöstyéni járásnak a haza védelmében rokkanttá vált katonáit és az elesettek özvegyei és árvái segítésére fordítjuk. Isten áldása azokon, kik e nemes ügyhöz kegyes adományaikkal hozzájárultak, s kiknek neveit ezen könyv örökíti meg. Pöstyén, 1915. év Boldogasszony hava Szent István napján, A koronát Seilnacht galgóczi faragómester készítette a pöstyéni fürdősziget egyik százados nyárfájából. 58 59 58 A Vaskorona jövedelme. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. november 22., 2. p. 59 Művészi emlék. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. október 4., 3. p. 33
