L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Bíró úr, községünk érdemes vezetője, első polgára mi, a szoborbizottság tagjai, teljesítettük a képviselőtestület által ránk rótt megtisztelő feladatot, íme áll az emlékmű. De tudjuk, idővel a márvány is megreped, elporlad, ennek az emlékműnek azonban állni kell, elpusztulni sosem szabad. Mint a szoborbizottság elnöke átadom tehát és szerető gondjaiba ajánlom. Féltő gonddal ápolja ezt kegyed és jogutódai is. Hulljon hát le a lepel, s tűnjön elő az ihletett művész alkotta emlékmű, hogy századokon át hirdesse hős fiaink vitézségét, például a késő unokáknak, az általmenőknek is. - Úgy legyen! Szent mise a templom-téren s az emlékmű leleplezése Az ünnepség délelőtt 9 órakor kezdődtek. A templomtéren - a szabadban felállított oltárnál - mondott szentmisét Siposs Antal udvardi esperes-plébános nagy papi segédlettel. A szentmisét többezer ájtatos hivő hallgatta végig. A mise alatt az udvardi és a perbetei dalárda régi egyházi énekeket adott elő. A misén résztvett a környéki katolikus papság és jelen voltak nagyszámban az ímelyi katolikusok Varga József esperes-plébános vezetésével. A mise után lehullt a lepel az emlékműről és Siposs Antal lépett a szónoki emelvényre, akinek nagyhatású beszédét első oldalunkon közöljük. Utána Galla Lajos, Udvard község bírája válaszolt, aki megígérte, hogy ő és utódai kegyelettel fogják őrizni az emlékművet. A község bírájának szavai után Dukon Béla, perbetei református lelkész mondott szívbemarkoló beszédet, melynek hatása alatt sokan könnyes szemmel gondoltak vissza a harcterek gyilkos pergőtüzében elesett hőseikre. ”De töröljétek le könnyeiteket - folytatta beszédét a kiváló szónok -, mert a hősök sírhalmát nem találjátok meg soha... Ha fáj a szívetek - sokszor jöjjetek e sírkőhöz - és az ima szárnyán szálljatok fel hozzájuk.” A következő szónok Jaross Andor, nemzetgyűlési képviselő volt, aki a frontharcosok nevében fájdalmas szívvel tolmácsolja részvétét a szülőknek, a hitveseknek, akiknek fiuk, férjük hősi halált halt. Mint mondotta: „Mi nemcsak ünnepelni, de gyászolni is jöttünk Udvardra. Mikor a halottak virágát, az őszirózsát láttuk az élő katonák sapkáján, tudtuk, hogy a háborút elvesztettük. Mert virágzó fa volt a magyar nemzet fájal914-ben, melyről a háború vihara lesodorta a legszebb virágokat... Könny nélkül leszünk ma méltók a hősökhöz, akik ott állanak az Úr trónusánál és imádkoznak értünk...” A nagy szónoki tűzzel elmondott beszéd után Paxy Pál udvardi tanító, Súlyom Emília, Nagy Ferenc és Németh Károly cserkész szavaltak el a nagy ünnepi percek hangulatához méltóan alkalmi költeményeket. Éppen megkondultak a déli Angelust hirdető híres udvardi harangok, amikor az első koszorút elhelyezték az emlékmű lépcsőjén. Koszorúval vagy virággal áldoztak a hősök emlékének: Udvard község, Hadiözvegyek, Frontharcosok, Ref. egyház, Zsidó hitközség, R. k. tantestület, Fogy. Szövetkezet, Hitelszövetkezet, R. K. Olvasókör, Tűzoltók, Cserkészek, Jaross Andor, A Katolikus Párt, A Köztársasági Földmíves Párt és Súlyom főhadnagy hálás rokona. Az Egyesült Magyar Pártok érsekújvári szervezetének gyönyörű koszorúját Holota János dr., nemzetgyűlési képviselő a következő szavak kíséretében helyezte el: „Mi szomszédváros magyar társadalma, mi is elzarándokoltunk ide és koszorúnkba beleszedtük az elismerés örökzöld babérját! Mert él a magyar és nem pusztul el soha! Legyen nevetek örökre áldott!” A lélekemelő ünnepségek után a Szövetkezeti vendéglő virágokkal ízlésesen feldíszített nagytermében 200 terítékes bankett volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Zenedélután és a Katolikus Akció gyűlései A nagyszabású ünnepségek délután 3 órakor folytatódtak a katolikus templomban, ahol egyházzenei hangversenyt tartottak. A hangverseny egyes számainak egyháztörténeti jelentőségét P. Szalvátor magyarázta meg a zenedélután hallgatóinak. A hangversenyen Dinnyés Károly udvardi és Vajda Gyula perbetei kántorok művészi orgonajátéka nagy zenei élvezetet nyújtott. (...) Az ünnepségeket körmenet zárta be, amely Udvard kivilágított uccáin adott hálát az Úrnak ezért a nagy napért,, amelyen a falu kultúrtörténetének egyik legragyogóbb eseménye történt. Az emlékmű leírása Az ünnepségek után közelebbről megnéztem az emlékművet, amely Berecz Gyula szobrászművész egyik legsikerültebb alkotása. A szobor építészeti részének falába 133 udvardi hős nevét vésték be. A 133 hős névsora a következő [itt a 133 név felsorolása következik - L. J. I. megj.] Ez a hősi emlékmű ezideig Szlovenszkó legmonumentálisabb emlékműve. 8 méter magas, alul temetőt ábrázol a katolikus kereszttel és a református fej fával. A modern épitészeti rész közepén áll a hatalmas méretű katona, akinek mélységes bajtársi fájdalmat tükröző arca igazi művészi alkotás, 303
