L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

szövegét eleve olyan stílusban fogalmazták, hogy az minél jobban hasson az olvasók érzelmeire, mindenekelőtt adakozási kedvére. Ebben az időszakban már különböző problémák adódtak a hadiellátásban, tehát nagy szükség volt a lakosság pénzadományaira.41

A budapesti szobrot viszont megelőzte a pozsonyi Vashonvéd felavatása, amelyre 1915. május 23-án került sor. A magyar korona országaiban tehát ez a Rigele Alajos szobrászművész által készített alkotás volt a legelső ebben a kategóriában. Más magyarországi vidéki nagyvárosokban is állítottak az 1915-ös év folyamán hasonlóakat. Szabó Dániel szerint a következő időrendben: Nagyszeben (augusztus 1.), Kolozsvár (augusztus 18.), Szeged (szeptember 8.),42 majd Székesfehérvár (szeptember 12.) zárta a sort (Szabó 1994). A székesfehérvári szobor a Vértes Vitéz nevet kapta, s ugyancsak Rigele Lajos alkotása (vő. Lehel 1977, 104). Ma is megtalálható a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményében. Demeter Zsófia is említést tesz róla a székesfehérvári ezredek első világháborús emlékeiről szóló tanulmányában. A következőket írja: „Ilyen »furcsa köztéri alkotás« Székesfehérváron is állt, eredetileg a Városháza téren (ma a múzeum gyűjteményében van). A Vértes Vitéz szobrát Lyka Döme készíttette az adakozás céljára Rigele Alajos pozsonyi szobrásszal. A vitéz hársfából készült el, amelybe az adakozók szögeket verhettek, így alakult ki a vitéz vértje. (...) A szobrot 1915. szeptember 8-án43 avatták föl a Városháza előtt, Prohászka Ottokár megyés püspök és Saára Gyula polgármester beszédével” (Demeter 2008, 234—248).

A Rigele Alajos által készített pozsonyi Vashonvéd egy korabeli képeslapon (archív felvétel)

A székesfehérvári Vértes Vitéz. Rigele Alajos alkotása (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum képarchívumából)

41 A nem kis pátosszal megírt szöveget teljes terjedelmében közöljük a Mellékletben, mivel fontos kordokumentumnak tekinthető nem csupán a szoborállítással kapcsolatban.

42 A szegedi akció a korabeli források szerint nem volt különösebben sikeres, sőt az emlékművet közben meg is rongálták, ezért eltávolították a közterületről. Még ma is megvan, s a Szeged belvárosában álló Fekete-házban látható (www.szoborlap.hu/8148_szegedi_vashonved_szeged_szentgyorgyi_istvan_1915.html).

43 Szabó Dávid tanulmányában a székesfehérvári szobor felavatásának időpontja szeptember 12. (Szabó 1994, 59).

28