L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Ennek a szobortípusnak országszerte különféle változatait készítették el. „Akadt olyan kocsmáros, aki az ő üzletében iszogató pótzászlóalj emlékére »szögezendő« emlékpajzsot készíttetett, vagy olyan gyógyszerész, aki a falujából bevonult katonák dicsőségére állíttatott hasonlót” (Szabó 1994, 59—60). Megemlítendő, hogy a brassói Vashonvéd elkészítésére Ján Koniarik szlovák szobrászművész kapott megbízást. Koniarik szerint a szobor nem készült el, de miniatűr változatának fényképe képeslapra került, így ennek köszönhetően tudhatjuk, hogyan nézett ki a tervezett 4 méteres szobor kicsinyített mása. A művész elmondása szerint a szobor befejezésére és felállítására azért nem került sor, mert közben véget ért a háború.44 45 46 Koniarik azonban tévedett szobra sorsát illetően, azt ugyanis 1918-ban mégis felállították. Brassó románoktól való visszafoglalása emlékműveként Bartha Albert vezérkari ezredes a cs. és kir. 1. vezérparancsnokság nevében adományozta azt a városnak. ...egyek vagyunk a históriai emlékezés s a polgári és hazafiúi kegyelet érzésében. Egyek a kódoltában és hálában a felszabadító hadsereg, a dicsőséges német katonaság s a vitéz magyar honvédek iránt, s egyek abban a készségben és elhatározásban, hogy október nyolcadikát Brassó város történelmi emléknapjává avatjuk, s a visszafoglalás korszakalkotó lényét kifejező vaskatonát, mint a szent tulajdonhoz rendületlen ragaszkodás szimbólumát egyforma tisztelettel és hűséggel őrizzük. Október nyolcadika Brassó város hazafias ünnepe, s a pasaréten emelkedő Vasvitéz Brassó közönségének, szásznak és magyarnak lesz védőpatrónusa. Ennek a Vaskatonának hősi alakja néma ajkával minden hű polgárhoz e hazának beszédes szózattal zengi a szívében:,, Legyenek tovább is egyek, megértők, testvérek a béke verőfényében, csak úgy, mint a háború viharában. ”A5 A szobor sorsa különösen alakult, ugyanis a románok később meghagyták, s egy korabeli képeslap tanúsága szerint a Vashonvédet „Statua dorobantului” (A román gyalogos szobra) névre keresztelték át. Hogy meddig állt a helyén, nem tudni, azonban a magyar szájhagyomány szerint a románok nem az eredeti szobrot hagyták meg, hanem lefejezték, s egy román katonafejet illesztetek a helyére (Veres 2008, 415).4Í’ *** Ma már lehetetlenség lenne valamennyi ilyen típusú szobrot számba venni, mivel egyrészt nem minden esetben beszélhetünk művészi alkotásról, s (részben ezért) általában a múzeumok gyűjteményébe se kerültek be. Az általam kutatott területen a központi felhívás hatására több helyen is követték a példát, egyrészt kezdeményezték a nemzeti áldozatkészség szobrának felállítását, vagy pedig pénzt gyűjtöttek a budapesti szoborra elhelyezendő pikkelyekre. Az alábbiakban a jelenlegi kutatási eredmények tükrében mutatom be, hogy a mai Szlovákia területéhez milyen kezdeményezések kötődtek. Pozsony A pozsonyi Vashonvéd állítását Szapáry Ilona grófnő kezdeményezte, az összegyűjtött összeget pedig a rokkantak megsegítésére, a pozsonyi Invalidusotthon támogatására szánták. A kezdeményezésről a pozsonyi lapokon kívül több vidéki sajtóorgánum is beszámolt. A Nagyszombati Hetilapban például a következő hír jelent meg: Három-négy hét múlva egy szobor áll a pozsonyi színház előtt, hogy a jelen idők komolyságát és Pozsony áldozatkészségét hirdesse. Szapáry Ilona grójhő vetette fel az eszmét, hogy az Invalidusotthon alapjára egy szobrot állítsanak fel, amely a társadalom jótékonyságának örök emléke legyen a jövőben. A szobor fából készül s honvédet fog ábrázolni. Mintázásával a most kato44 Ján Koniarik (1878-1952) 1915-ben megsebesült a fronton, majd pozsonyi kórházi kezelése után Erdélybe küldték a frontra, így került Brassóba, ahol a cementgyárban síremlékek készítésével bízták meg. Itt kapott megbízást a Vashonvéd alakjának megformálására (Neznáme dielo Jana Koniarka. www.nzr.trnava.sk/?q=node/l 16, 2010. 6. 5.). 45 Brassói Lapok, 1918. szeptember 17. (idézi Veres 2008, 414). 46 A szoborhoz kapcsolódó mondának nincs valóságalapja, ugyanis a szerző által közölt képeslapon látható katona feje (Veres 2008, 415) megegyezik a Koniarik által készített modellel. 29
