L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Budapesten 1915. szeptember 12-én a Deák téren avatták fel a nemzeti áldozatkészség szobrát, Sidló Ferenc Mátyás-korabeli lovag hatalmas lovasszobrát. Azzal a céllal, hogy minél jobban kiemelkedjék a környezetéből, egy magas talapzatra helyezték. A szobor felavatását megelőzően, és azt követően is, országszerte felhívások jelentek meg a sajtóban a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az általam kutatott területen megjelenő helyi lapokban egyrészt a Nemzeti Áldozatkészség Szobra Végrehajtó Bizottságának felhívását (vö: Szabó 2009, 364-365), másrészt pedig Sándor János belügyminiszter 1915. évi 58 878/IX. számú körrendeletét (Vö: Szabó 2009, 366-367) közölték vagy teljes terjedelemben, vagy pedig lerövidítve. Sokszor a két szöveg egybedolgozott változata jelent meg kisebb-nagyobb módosításokkal, adakozásra szólítva fel a lakosságot. A legterjedelmesebb szövegeket, kutatásaim jelenlegi állása alapján, elsősorban a szlovákok lakta északi városok lapjaiban közölték.38 Példaként nézzük a szlovák többségű Breznóbányán megjelent Garamvidék című lapban 1915. június 6-án közzétett első felhívás néhány részletét: A múlt napokban írt már a fővárosi sajtó arról a hivatásában és céljában gazdag és áldásos actióról, amelynek tárgya a jótékonysóig páncéljával beborítani egy fából faragott hatalmas lovasszobrot. Ez a szobor a nemzeti áldozatkészség szobra lesz, amelynek pikkelyeit a jóság, a hála s a segítés vágya fogja a szobor fatestére reárakni. Az actio lelkes végrehajtó bizottsága hatalmas szervezési munkájával immár elkészült, s örömmel értesít bennünket arról, hogy O cs. és kir. Felsége apostoli királyunk legkegyelmesebben jóváhagyta az actziót s megengedte, hogy> a nemes és áldásos mozgalom védőségét Auguszta kir. főherceg és Károly István kir. főherceg O fenségeik elfogadhassák, s egyben az egész fenséges udvar támogassa, megbízván Károly István kir. főherceget különösen azzal, hogy Őfelsége nevében a szobron ilyen lemezt helyezzen el. A fenségek védősége alatt gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök, Csernoch János bíboros hercegprímás és báró Hazai Samu m. kir. honvédelmi miniszter vállalták el az actzió díszelnöki tisztét, míg egy> nagybizottságnak és hölgybizottságnak s azok többtagú elnökségének megalakulása s a végrehajtó bizottság országos szervezési munkájával kapcsolatban most van folyamatban. (...) Ügy értesültünk, hogy a végrehajtó bizottság abból kiindulva, hogy a nemes actzióban való részvételt bárkinek is lehetővé tegye, a nevekkel ellátott lemezek áréit 2 koronától kezdődőleg állapította meg: a törvényhatóságok nagyobb adományaik révén címereiket helyezhetnék el a szoborra s készséggel vétetnek figyelembe a városoknak, testületeknek, társaságoknak és egyes családoknak is ugyancsak címerrel vagy nagyobbszerű lemezeken való megörökítés iránti óhajai is. A bizottság ezen kívül még egy nemzeti múzeumban elhelyezendő s elsőrendű művészek által tervezett és készített pergament-emlékkönyvben is megörökíti mindazok neveit, akiknek pikkelyes lemezei hazafias áldozatot képviselnek, Az actzióban résztvevők még hivatalos emléklapot is kapnak, valamint egy igen ízléses kivitelű külső jelvénnyel is dokumentálni fogják az áldásos és történelmi emlékezésit actzióban való részvételüket. A végrehajtó bizottság úgy kontemplálja, hogy a szobor ünnepélyes felavatására való tekintettel a pikkelyes lemezek elárusítását folyó évi június hó 20-án lezárja. A bizottság helyiségei a parlamentben vannak, ahol ,,A nemzeti áldozatkészség szobrának végrehajtó bizottság” készséggel ad minden érdeklődőnek felvilágosítást. Ugyanide küldendők mindennemű pénzadományok.39 Az idézett lapban, nagyjából két hónappal később közzétettek egy további, sokkal terjedelmesebb felhívást. Ebben már számos újabb, a szoborral és a kezdeményezéssel kapcsolatos részletinformációt, tudnivalót közöltek az olvasóval.40 A terjedelmes szövegben azonban nem említik a bécsi és a berlini hasonló kezdeményezést sem, ezáltal úgy tűnik, mintha eredeti budapesti ötletről lenne szó. A felhívás 38 Ezekben a lapokban általában teljes terjedelmükben közöltek más, a háborúhoz kapcsolódó hivatalos felhívást is, így az első világháborús időszak kutatása során a legtöbb ilyen jellegű információt elsősorban ezekből meríthetjük. 39 A nemzeti áldozatkészség szobra. Garamvidék, 1915. június 6., 2. p. Itt jegyzem meg, hogy a továbbiakban, a nagyon gyakori, szövegen belüli belső idézetek jelölését egyszerűsítendő, a kiemelt, kurzívon szedett szövegidézetek nem kerülnek idézőjelek közé, noha ezekben az esetekben mindig szó szerinti idézetről van szó. 40 Garamvidék, 1915. augusztus 1., 1-2. p. Fontos megjegyezni, hogy a kutatott területen megjelent lapok mindegyikében hírt adtak a szoborról, illetve később is adakozásra ösztönözték a lakosságot. 27
