L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Az alábbiakban a háború négy esztendeje alatt a vizsgált térségben elterjedt emlékjel-típusokat veszem számba, és mutatom be állíttatásuk körülményeit a korabeli sajtó tükrében. 3.1.1. A nemzeti áldozatkészség szobrai Az első világháború idején állított szobrok közül egyedi típust képviselnek a „nemzeti áldozatkészség szobra” kategóriába sorolható objektumok. Ebben az esetben persze nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett szoborról, hiszen míg más emlékjelek esetében egy kész, befejezett alkotást avatnak fel, addig a nemzeti áldozatkészség szobrai a felavatás pillanatában nem tekinthetők befejezett műnek. Az átadást követően az „alkotás” még módosul, mégpedig megalkotójától függetlenül. Ezeket a kizárólag fából készült szobrokat bárki alakíthatta, aki jótékonysági céllal bizonyos összegért szöget vagy fémpikkelyt vásárolt, amit aztán ő maga rászögelhetett az alkotásra. A nemzeti áldozatkészség szobrának első változata hársfából készült és Bécsben állították fel 1915. március 6-án a Schwarzenberg téren. Alkotója Joseph Müllner volt, az ötletet pedig Theodor Hartig gróf, Ferencz Ferdinánd egykori tengerészadjutánsa vetette fel. Egy középkori lovagot ábrázolt, s a Wehrmann im Eisen nevet kapta (Szabó 1994, 60; lásd még Loidl 2004), amely a magyar szóhasználatban vashonvédként terjedt el. A szobor alapötletét az Európa-szerte elterjedt, a magyar néprajzi szakterminológiában vastuskónak nevezett objektum adta. Ennek lényege, hogy nevesebb városok bizonyos pontján álló fába, oszlopba az arra járó vándor-mesterlegények szöget vertek be annak emlékére, hogy megfordultak ott. Európában több vastuskóról tudunk, egy a Pozsonyi Városi Múzeum gyűjteményében is megtalálható, ahová 1930-ban került. Eredetileg a Vásártér 25. és a Lőrinckapu utca 21. számú ház sarkán állt egy fülkében. Az épületben működő egykori Vastuskóhoz címzett vegyeskereskedést 1872-ben áruházzá bővítették, ahol kegytárgyakat árultak. A tulajdonos, Kohn Adolf a ház falán kb. 130 cm magasságban egy mélyített fülkét készíttetett, s ebbe helyezte be reklámként a vastuskót. A tuskó akkor került a múzeumba, amikor ezt a házat lebontották és helyébe egy új épületet emeltek.35 Szabó Dániel, a nemzeti áldozatkészség típusú szobrok történetét részletesen feldolgozó tanulmányából tudjuk, hogy Bécs egyik, hasonlóan híres látványossága, a Stock im Eisen inspirálta konkrétan az ottani nemzeti áldozatkészség szobrának ötletgazdáját. „Mint az 1915-ös propaganda mondja, a mesterlegények szögbeveréssel fejezték ki büszkeségüket, hogy ott jártak a Birodalom fővárosában, s most mindenki szögbeveréssel fejezheti ki büszkeségét, hogy e nagy időkben osztrák lehet” (Szabó 1994, 70). A fából készült szoborba pénzért vásárolt szögeket lehetett beverni, s a cél az volt, hogy ezek a szögek idővel teljesen beborítsák a szobrot. A befolyt összeget a Hadsegélyző Hivatal különféle jótékony célokra fordította. A bécsi szobor amellett, hogy jótékonysági célt volt hivatott szolgálni, megtestesítette az ideális hős alakját is, akit a katonák példaképüknek tekinthettek. A bécsi szobor mintájára a Német Birodalom központjában, Berlinben egy élő személy, Elindenburg tábornok (1847-1935) monumentális, 13 méter magas és 26 tonna súlyú szobrát készítették el fából. Később a Német Birodalom, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén megjelentek a fából készült változatos tematikájú, kisebb-nagyobb méretű alkotások. Ezek között meg lehetett találni a különféle történelmi alakokat és hősöket, de készültek fakeresztek, pajzsok, sasok, obeliszkek, sőt tengeralattjáró is.36 Az első bécsi szobor mintájára készült különféle objektumok Európa több országában, Törökországban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Argentínában is megjelentek.37 35 Uzsoki 1969, 160-161. Vő. L. Juhász 2010a, további irodalommal! 36 A mai Ausztria területén 57 ilyen objektum volt. Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó más országokban több ilyen is készült: a mai Ukrajnában 3, Horvátországban 2, Csehországban 7. Ezen kívül egy-egy Belgiumban és Bulgáriában, a mai Olaszország területén pedig 5. De állítottak ilyet az első világháború idején a Németországhoz tartozó Katowiczében és Poznanban (ma Lengyelország), valamint Sonderburgban (ma Dánia) is. Törökországban avatták fel az Isztambuli vaságyút (Eiserne Kanone von Stambul; http://de.wikipedia.org/wiki/Wehrmann_in_Eisen, 2009. 11. IL). 37 Az Egyesült Államokban az egykor kivándorolt németek és osztrákok San Franciscóban Vaskeresztet készítettek, Baltimorban (Maryland) egy szárnyait kitáró vörös kereszttel megjelölt vas sast {Adler) készítettek. Az összegyűlt összeget a német és osztrák Vöröskeresztnek jutatták el (http://de.wikipedia.org/wiki/Wehrmann_in_Eisen, 2009. 11. 11.). 26
