L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Addig éljen a világháború hőseinek emléke! Addig éljen a magyar haza! E domborművet 1916. évi október hó 4-én Felséges Apostoli Király Urunk magas nevenapján leplezzük le, amikor I. FERENCZ József Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királyának, II. VILMOS Németország császárja, Poroszország királyának, Sultan MUHAMMED RESCHAD CHAN V. GHAZI Törökország padisahjának, FERDINAND Bolgárország cárjának hősi seregei harmadik esztendeje mérték össze véres és cserágékítette fegyvereiket GYÖRGY Angolország királya, India császárja, 11. MIKLÓS orosz cár, II: VIKTOR EMANUEL a szövetségi becsületet hűtlenül megszegő olaszok királya, PÉTER Szerbia királya, MIKLÓS Montenegró királya, FERDINÁND Románia királya s a ERANCZIA KÖZTÁRSASÁG hadainak fegyvereivel. Eme nagy, a művelt világrészhez méltatlan, annyi véres áldozatot követelő dicsőséges hadaink főparancsnoka Ó Fensége FRIGYES kir. herceg, tábornagy, vezérkari főnöke, hötzendorji báró KONRAD FERENC vezérezredes volt. A közös hadügyminiszteri székben báró KROBATIN SÁNDOR vezérezredes - a magyar királyi honvédelemügyi miniszteri székben báró HAZAI SAMU gyalogsági tábornok ült. A m. kir. honvédség főfelügyelője báró KARG JANOS gyalogsági tábornok volt. - Am. kir. honvédség (pozsonyi) IV. kerületének parancsnokai CECH JÓZSEF és devecseri SCHULTHEISZ EMIL altábornagyok voltak, kiknek vezérkari főnöke olgövi GABANYI JANOS m. kir. honvédőrnagy volt, a cs. és kir. 5. hadtest parancsnoka brlogi PUHALLO PÁL táborszernagy, valamint reichsbergi és gerstbergi GERSTBENBERGER FRIGYES táborszernagy> volt. Az Árva, Trencsén és Nyitna vármegye területéről kiegészülő m. kir. 15 honvéd gyalogezred, mely részben az északi, részben a déli harctéren küzdött a világháború ideje alatt, a következő ezredparancsnokok alatt állt: dormándi DORMÁNDY HENRIK ezredes, HAJEK KAROLY ezredes, ghyczi, ossa- és albánczkürthi GHYCZY ZOLTÁN alezredes, LAEHNE MIKSA ezredes, ADORJÁN ÁGOST alezredes. - Míg a 71. cs. és kir. gyalogezred parancsnokai: malesfeldi UNSCHULD BÓDOG lovag és PREY ZSIGMOND ezredesek voltak. A honvéd gyalogezred pátzászlóalj parancsnoka és állomásparancsnoka SIR JÓZSEF ezredes, a cs. és kir. 71-ik gyalogezred pótzászlóaljánál Szászvárosban HONSIK LAJOS alezredes és ZINNERN VIKTOR ezredes volt és a trencséni cs. és kir. katonai állomásparancsnokság tisztjét STEINWENDER FERDINÁND ezredes képviselte. A közös külügyi kormány ügyeit ungerchützi gróf BERCHTOLD L1POT és rajeczi báró BURIÁN ISTVÁN intézték. E vészterhes időkben az ország kiilügyeit vezető magyar királyi kormány tagjai a következők voltak: borosjenői és szegedi gróf TISZA ISTVÁN miniszterelnök, csikszentmihályi SÁNDOR JÁNOS belügyminiszter, TELESZKY JANOS pénzügyminiszter, taktaharkányi báró HARKÁNYI János kereskedelemügyi miniszter, lázi és berniczei báró GHILLANY IMRE földmívelésügyi miniszter, jeszeniczi JANKO VICS BÉLA vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dr. BALOGH JENÓ igazságügyi miniszter, gróf PEJACSEVICH TIVADAR internáltsága idején grog TISZA ISTVÁN miniszterelnök és HIDEGHÁTHY IMRE horvát-szlavon-dalmát miniszter és a jéntebb megnevezett honvédelmi miniszter. Trencsén vármegye élén állottak: SZALAVSZKY GYULA v. b. t. t. kormánybiztos főispán, ki lángelméjű egyéniségének hatalmával a vármegye katonai és polgári ügyei körül mindenkinek hálájára érdemes szolgálatokat teljesített, rudnói és divékújjalusi RUDNAYISTVÁN alispán, míg Trencsén szab. kir. város polgármestere ölvedi UCSNAYERNÓ volt. A sziklafalba vésett emlékmű a m. kir. 15. honvéd gyalogezred pótzászlóalj parancsnokának SIR JÓZSEF ezredesnek a gondolata volt. - A kiváló katona, a kiváló szervező tehetség, mint a művészetek lelkes barátja gondolt arra, hogy a világháború csodálatraméltó emléke a magyar szívnek ne csak vérével, de magyar művészelme gondolatával is megörökittessék. - Felhívta hát KARA MIHÁLY szobrászművészt., a cs. és kir. 55. gyalogezrednek akkori zászlósát, utóbb hadnagyát, aki a galíciai harctérről hősi küzdelmek után súlyos lábbajjal a pöstyéni hévíznél keresett gyógyulást, hogy szép ötletét 268
