L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
és mindenki, nem fog bírni velünk senki! Ha egy pillanatra néha-néha meg is kell inognunk, a következő percben annál erősebben és keményebben állunk talpra, hogy igaz ügyünk diadalát előbbre vigyük. Tisztelt Polgártársak! Érezzük, hogy a dúló világháborúban életünkről van szó. Ellenségeink a háborút abba nem hagyják, mert életünket akarják. - Mi sem hagyhatjuk abba. Lankadni mi sem fogunk, mert lankadnunk nem szabad! Az első nap hevével, lendületével és rugalmasságával folytatni fogjuk a háborút addig, amíg le nem mondunk arról, hogy élni akarunk, hogy élni szeretünk. Tisztelt Polgártársak! Hősi halált halt fiaink emlékének szentelte helyen fogadjuk, hogy a győzelemig fogunk harcolni, - mert tudjuk, hogy csak a győzelem adhatja meg nekünk a tisztességes és becsületes békét, mert érezzük, hogy csak a győzelmünkön épülhet fel az az új világrend, melynek fentartó oszlopai az igazság, a becsületesség, az emberszeretet és a kulturális haladás lesznek, mert meg vagyunk győződve arról, hogy csak győzelmünk fogja biztosítani állami fennmaradásunkat, hazánk és nemzetünk nagyságát, önállóságát és függetlenségét! Tisztelt Polgártársak! A mai ünnepélyes napon, ezen emlékmű leleplezése és átadása napján fogadjuk és ország-világ előtt hirdessük, hogy magasztosabb, értékesebb jelszavunk nem lesz, mint tántoríthatatlan kitartás a végső győzelemig! Igazságos ügyünkbe vetett erős hittel, vitéz hadseregünk és szövetségeseink megtörhetetlen erejébe fektetett igaz bizalommal kérjük most és kérni fogjuk szüntelenül a világok sorsát intéző Isteni Gondviselést, hogy végleges győzelmünket siettesse! Nagyméltóságú emlékmübizottsági Elnök Úr! Nagyméltóságod felhívásának engedve az emlékművet azon hő óhajjal veszem át Trencsén sz. kir. város gondozásába: hogy amíg ez az emlék áll, legyen áldás a hazán és annak minden hü polgárán, - hogy amíg ez az emlék áll, éljen hálánk, kegyeletünk és elismerésünk elesett hős fiaink iránt, - hogy amíg ez az emlék áll, az önfeláldozásra késztető hazaszeretet ható, alkotó és gyarapító ereje dobogtassa szíveinket. Éljen a haza! Éljen a Király! Győzzön hadseregünk! A mély gondolatjárású és felemelő beszédet a honv. tart. tisztiiskola növendékeinek „Kárpátok bércein” kezdetű dala követte, mely nagyszerűen hangzott a négyesszólamával a várszikla alatt. A dísztüz után az egész közönség a Hymnust énekelte, mellyel tulajdonképpen le is záródott az ünnepély, mert a katonai díszmenet a jelenlévő legmagasabb katonai parancsnoknak, Schultheiss Emil altábomagynak szólt. Trencsén újra gazdagabb és értékesebb lett. A múlt megfélemlítő nagysága alatt egy méretekben szerényebb művészi alkotás vonul meg, együtt hirdetve fennmaradásunknak biztosítására kifejtett erőinket és tehetségünket. ( Vágvölgyi Lap 1916. október 8., 1-2) Emlékirat A hősök emlékét megörökítő trencséni dombormű alatti üregbe az alanti emlékirat fog elhelyeztetni. Mint a mostani legendás korszak egyik első okmányát, amely hivatva van az idők múltával is tanúságot tenni a mi hőseinkről, kiknek fegyveres küzdelme a harctéren, munkás szorgalma és szíve idehaza intézték a haza és vármegyénk sorsát, már nyelvi szépsége miatt is örömmel közöljük, hogy minél szélesebb rétegben váljék ismertté: Az örökkévalóságnak teremtett ezen kősziklába a múlandó emberi szív véste e képet - Hála, csodálat és szeretet szülte a gondolatot, hogy a világháború legendás hőseiről beszéljen a kemény kő, az utókor emberöltőinek. - Hirdesse azok nagyszerű áldozatkészségét, fenséges bátorságát, csodálatos honszerelmét. Hirdesse, mint tündöklőitek annyi esztendők szörnyű viharán át a nemes magyar erények: a vitézi bátorság, a megtörhetetlen akarat. Líirdesse, hogy olyan sok megpróbáltatás közepette is minden magyar ember magyar volt és ember! - Magyar: bölcsődalát, meséit, istenhozzádját más nyelven hallgatta, más nyelven mondta bár! - És ember, kit nem rettent meg semmi halált szóró vész és lelkesedve adja életét áldozatul a haza igaz ügyéért, király ura védelméért! Az akkora vérzivatar küzdelmeiben örök hirt és örök életet nyert rettenthetetlen hősök, a világháború harcos vitézeinek diadalát hirdeti e képmás mindaddig, míg ezt a kemény sziklafalat az idők múlása meg nem őrli és el nem porlasztja, 267
