L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Méltósága Sir József ezredes úrnak, a katonai és polgári erényekkel gazdagon felruházott szeretett polgártársunknak nemes szíve sugallta az eszmét, hogy a nagymúltú trencsényi várromnak minden idegen figyelmét magára vonó e hatalmas szikláján emeltessék elpusztíthatatlan emlék azoknak, akik a két háziezred vitézei közül hősi halált szenvedtek a korszakot záró és korszakot nyitó nagy felfordulásban. Az ezredes úr gondolata találkozott e vármegye és város hazafias közönségének szívverésével és ennek áldozatkészségéből csakhamar összegyűlt feles mennyiségben az az összeg, melynek segélyével az ige testté válhatott és létesülhetett az Kara Mihály jeles magyar szobrász inspirációjának köszönhető, művészi hivatottságának vezetése alatt szorgos munkások által végrehajtott, a kivitel sokféle nehézségével járó emlékmű. Alig található az országban méltóbb, tartalmasabb hely a nagy hősök emlékének megörökítésére, mint épen e sziklafal, melynek csúcsáról a magyar nemzet dicső múltjában, nagy magyar királyok fonták nemzetünk sorsának szálait, és mely annyira szilárd, hogy a földnek csak akkora benső forradalma repeszthetné darabokra, minő felületén ez időszerint viharzik. Ez emlékmű nemcsak a harcban elesettek, de az összes küzdőknek, s azoknak dicsőségét is fogja hirdetni, akik idehaza vállaltuk a sikeres hadviselés feltételeinek és a harcosok nehéz sorsa könynyebb elviselhetésére szolgáló feltételek biztosítását, katonáink otthonának gondozását, vagyonuk és családjuk őrzését, hogy a dicsőséges béke beálltával, a kimerült hazatérő katonák semmi fogyatkozását ne találják családi viszonyaiknak. Egyszer és mindenkorra tanúságot fog tenni arról is, hogy az ezredek hadköteleseit szolgáltató négy vármegyénk túlnyomóan nem magyarajkú lakosságát a magyar állam és magyar király iránt példás hőség hatja át, és hogy szeretett hazánk ennek a lakosságnak önfeláldozó készségére a legsúlyosabb megpróbáltatás esetén is bizton számíthat. Hullassuk le tehát e mai napon szeretett ősz és nagy királyunk névünnepén, midőn az imént életéért és hatalmaiért forró imákat rebegtünk, a mindnyájunk hazaszeretetét és királyhüségét hirdető emlékműről a leplet és valahányszor rátekintünk, erősödjék bennünk a férfiakarat oly irányban, hogy a háború nyújtotta nagy tanulságokon okulva, teljes egyetértésben építsük ki oly naggyá és hatalmassá a magyar hazát, minő után sóvárogtak azok, akinek dicső névsorát e sziklába vésett fülke fogja tartalmazni. Kérem polgármester úr, vegye át Trencsén sz. kir város részére az emlékművet, és biztosítsa annak mindenkorra való tiszteletben tartását, valamint gondos megőrzését. A beszédet többször harsány éljenzés váltotta fel, mely a dombormű megvalósítóinak szólt. Ezután Ucsnay Ernő polgármester, Trencsén szab. kir. város nevében következő beszéd kíséretében vette át az emlékművet: Nagyméltóságú emlékműbizottsági Elnök Úr! Tisztelt Polgártársak! O Nagyméltósága lángoló hazaszeretetétől sugalt varázserejü szónoklatától meghatva, mély hálával és hazafias felbuzdulással veszem át e díszes emlékművet Trencsén sz. kir. város gondozásába. Mély hálám szól O Nagyméltóságának, az emlékműbizottság elnökének, méltóságos Sir József ezredes úrnak, az emlékmű megvalósítójának és az emlékműbizottság összes tagjainak, hogy háziezredeink sorából a hazáért és a királyért vitézül harcolt és hősi halált halt fiainknak ilyen díszes és maradandó emlékművet létesítettek, mély hálám szól a nagyérdemű közönségnek, hogy áldozatkészségével, anyagi hozzájámlásával az emlékmű létesítését lehetővé tette. Trencsén sz. kir város közönsége, Nagyméltóságod óhajának megfelelve, ezen emlékművet mindenkor nagy tiszteletben és megbecsülésben fogja tartani, mert ez az emlékmű, miként azt Nagyméltóságod nálamnál sokkal ékesebb szavakban kifejezni méltóztatott, időtlen-időkig fiaink vitézségének, harci elszántságának és diadalának lesz hirdetője, mert ez az emlékmű nemzedékről nemzedékre ápolni és megőrizni fogja kegyeletes hálánk érzelmeit azok iránt, kik igazságos ügyünkért, állami fönnmaradásunkért, jövő boldogulásunkért legdrágább, nem pótolható kincsüket, - életüket feláldozták, mert ez az emlékmű jelenlegi megpróbáltatásunkhoz hasonló szenvedések között éleszteni és fokozni fogja hazaszeretetünk tüzét, jellemünk szilárdságát, áldozatkészségünk határtalanságét, együvétartozásunk erős kapcsát, munkában való emyedetlen kitartásunkat, egy jobb jövőbe vetett hitünket, győzelembe fektetett megingathatatlan bizalmunkat. Tisztelt Polgártársak! A díszes emlékműbe vésett két év háborúja alatt, ősi erényeinktől vértezve, vitézségünkkel, bátorságunkkal és elszántságunkkal a fronton, megfeszített munkával és áldozatkészséggel a front mögött kimutattuk a világ előtt, hogy minket elveszíteni nem lehet. Esküdjék bár ellenünk minden 266
