L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
7. Az emélkművek alkotói, készítői
A losonci temetőbe tervezett hősi emlékmű tervét több katonáskodó képzőművész is elkészítette, a többi közt Rudnay Gyula599 is: Az elesett hősök megörökítését célzó emlékmű alkotására nemes versenyre keltek a Losoncon katonáskodó művészek. Károly Miklós Rudnay Gyula festőművésszel egyesülten tervezett egy hatalmas emlékművet, Friedmann József és Viegh Ferenc külön-külön készítettek terveket. Az emlékművek szobor-modelljei a városháza nagytermében vannak kiállítva. Ha a jóléti bizottság esetleg kivitelre fogadná el valamelyiket, úgy a modellek a közönség által is megtekinthetők lesznek.600 Rudnay terveit később a losonci egyháznak ajándékozta: Rudnay Gyula festőművész egy régebbi ígéret alapján a ,,Hősök emléke ”-hez készített négy nagy’ koncepciójú vázlatát a losonci evangélikus egyháznak ajándékozta azon meghagyással, hogy az egyház a négy olajjéstményt a templom renoválási alap javára értékesítse. Az értékes alkotásokat az egyház már át is vette és a lelkészi hivatalban helyezte el.60' A Vágvölgyi Lap 1916-ban arról tudósít, hogy a trencsénteplici elesettek emlékművének elkészítésére Róna Józsefet602 603 ajánlották: A trencséntepliczi hadiemlékműbizottság az Országos Emlékműbizottsághoz fordult tanácsért, amelynek elnöke Lukács György v. b. t. t., a bizottság nevében adott válaszában Róna József szobrászművészt ajánlotta. A művész Baross János illavai főszolgabírónak, mint a helyibizottság elnökének meghívására a pünkösdi ünnepeket Trencsénteplicz fürdőn töltötte, s megállapította a parkban azt a helyet, ahol az emlékmű állni fog. Egyúttal megállapodott a bizottsággal abban, hogy a szép emlékmű hazai márványból fog készülni. A Mester, akit Trencsénteplicz fürdő kies fekvése valósággal elragadott, látható lelkesedéssel fog a szép feladathoz, hogy a Trencséntepliczen egészségüket visszanyert harcosaink és egyben a trencséntepliczi illetőségű elesett hősöknek emlékét maradandó emlékművel örökítse meg. Az emlékmű előreláthatólag a jövő idényben már díszíteni fogja a fürdő parkját.601 A Rimaszombat melletti Szabatka-pusztai laktanyában, az ott szolgálatot teljesítő katonák készítették el Papp Dezső budapesti szobrászművész tervei alapján az orosz harctéren elesett „vitéz huszárok” emlékének szentelt, 1943-ban felavatott emlékművet: A kettős ünnepségnek gyönyörű időjárás kedvezett, a kora délelőtti nap sugaraival öntötte el a laktanya szépen gondozott és még virágokkal is ékes parkját, ahol a Papp Dezső budapesti szobrászművész, tart. huszárzászlós által tervezett művészi kivitelű emlékmű várta felavatását (...) Nagy Kálmán százados mondott lényéből fakadt, s minden ember szemében könnyeket fakasztó szép avatóbeszédet. Hangsúlyozta, hogy az Emlékművet a hősi szellem szolgálatéiba kívánják állítani. Dicsérettel emlékezett meg az emlékmű megalkotóijáról: Papp Dezsőről, aki négy derék huszárral: Németh Ferenccel, Hauser Sándorral, Marton Lajossal és Telek Józsejfel együtt építette meg a Pokorágy község által ajándékozott kőből az emlékoszlopot...604 Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Kiinda Kálmánnal, aki éppen akkor dolgozott többek közt 599 1878, Pelsőc - 1957, Budapest 600 Szobrászok versenye, Felsőnógrád, 1917. február 15., 4. p. 601 Felsőnógrád, 1917. június 21., 3. p. 602 1861, Lovasberény - 1939, Budapest 603 Róna József szobrászművész Trencsénteplicen. Vágvölgyi Lap, 1917. június 2., 3. p. 604 A dicső múlt és jelen áldozatos magyarjaira emlékezett október 6-án Rimaszombat lakossága. Hősi emlékművet állítottak Szabatkapusztán az orosz harctéren hősi halált halt vitéz huszároknak. Országzászló- és Hősi Emlékműavatás és a szabatkai laktanyában. Gömör, 1943. október 10., 1-2. p. 227
