L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
7. Az emélkművek alkotói, készítői
a vághosszúfalui világháborús emlékművön is. Az interjú alapján feltételezhető, hogy több Érsekújvár környéki település számára készíthetett további háborús emlékjeleket, de a lakosság (hasonlóan az általam kutatott terület más településeinek lakóihoz) ma már nem emlékszik az alkotóra. Az alábbiakban a vele készített interjú némileg rövidített változatát idézem: ...Most dolgozik például a vághosszúfalusi hősi emlék monumentális emlékművén. Az elgondolás érdekes és finom. Egy magyaros ruhájú anya és egy kisfiú lehajtott fejjel, arcukon az emlékezés megrendülésével állnak a hősi halott apa és férj sírja előtt, amelyet egy rohamsisak és egy kard jelképez. A kis gyermek arcán valami különös mély áhítat, keze összetéve, mintha imát szaporázna az ajka a háborúban elhalt édesapa után... Percekig mélyen érintve állok a megkapó szobor-terv előtt s tudom, hogy Vághosszúfalu népét is mélyen megfogja hatni ennek a szobornak dráma lelkisége.m Aztán csendesen megjegyzem, hogy milyen bátor elhatározás a mai világban, a mai igények mellett a szobrászati pályát választani egy fiatal férfinek s várni azt a kevés munkát, ami a materiális korban adódik. Kiinda Kálmán rokonszenves fiatal arcában csupa bizakodás fejeződik ki, amikor válaszol erre a megjegyzésre:- Van munkám hála Istennek, hiszen csaknem minden valamire való község megépíti a maga hősi emlékművét és egyre fejlődnek az igények a síremlékek alkotása terén is. (...) A művész valóban egész sor kis szobrot-modelt mutat, amelyeket több délszlovenszkói helységnek készített. Különösen érdekes egy pacifista témájú hősi emlékszobor. Meztelen felsőtestű rohamsisakos katona kezében egy pallost tart, amelyet a béke olaj ága vont be... Igen finom gondolat, csak kár, hogy alig időszerű... Lehet azonban, hogy amikorra ez a monumentálisnak ígérkező, különösen hatásos, 7 méter magas emlékszobor elkészül, addigra a most gyártott tankok, ágyúk és bombavető repülőgépek is egy békésebb korszakban a béke olajágával díszítve mint egy megtévedt kor kuriózumai kerülnek kiállításra. Igen megkapó annak a Szűz Mária szobornak a gipsz-modellje is, amelyet Kiinda Kálmán a Jánosmajoron épített lourdesi barlang számára készített...605 606 Rigele Alajos, pozsonyi szobrászművész nagyon sok első világháborús emlékművet készített, a róla szóló monográfia képes katalógusában (vélhetően) valamennyi megtalálható (Lehel 1977). Ő készítette 1915-ben a nemzeti áldozatkészség szobrok kapcsán már korábban említett pozsonyi Vashonvédot, valamint az ugyanebbe a kategóriába tartozó székesfehérvári Vértes Vitézt is. Háborús emlékművei, szobrai elsősorban Pozsonyban és környékén találhatók, de a gútai világháborús emlékmű is az ő alkotása. Ahogy már a korábbi fejezetekben is említettem, az ő műhelyéből került ki többek között a sárosfai világháborús képoszlop reliefje, Jányokon Keszöcze Mihály jelképes síremlékének Szent Mihály szobra, a Pozsonyi Hajós- Egyesület elesett tagjainak emlékére készült relief,607 illetve neki tulajdonítják a gútori honvédszobrot is. A komáromi Berecz Gyula608 a két világháború közti időszakban több hősi emlékművet készített a Komárom környéki településeknek. Alkotásai Udvardon, Keszegfalván, Megyercsen, Nemesócsán, valamint a mátyusföldi Diószegen állnak. Komárom részére a Szent András templomban felavatott relieffel kombinált első világháborús emléktáblát készítette, valamint az eredetileg az egykori komáromi neológ zsinagóga falán felavatott, majd később a zsidó temető szertartástermébe áthelyezett ugyancsak domborműves emléktáblát is. A nemesócsai oroszlánt ábrázoló szobor kivételével valamennyi alkotásán megjelenik a sebesült és haldokló katona alakja, a keszegfalvai szobor haldokló katonája lényegében az udvardi emlékművön látható szoborcsoportot képező katonát formázza. A diószegi hősi emlékmű viszont egész más benyomást kelt. Míg az addigiak (a hősiességet jelképező nemesócsai oroszlán 605 A szobrot 1938. május 15-én szentelték fel Vághosszúfalun. Az eseményről beszámoló újságcikket a Mellékletben közlöm. 606 Az első érsekújvári szobrász. Látogatás Kiinda Kálmán szobrászművész nyitrai úti műtermében. Érsekújvár és Vidéke, 1937. április 25., 5. p. 607 A relief felavatásáról beszámoló újságcikket teljes terjedelmében közlöm a Mellékletben. 608 1894, Komárom-1951, Budapest 228
