L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

7. Az emélkművek alkotói, készítői

Scheibner Róbertné nem mindennapi tudásáról tesz tanúbizonyságot. A kompozíciót két térdeplő honvéd a keresztre feszített Krisztus előtt - Scheibnerné műtermében formálta a mester. Az utolsó simítások hiányzottak még csak, amikor Finta megkapta a parancsot, hogy vonuljon be nyomban a káderéhez. És ezeket az utolsó simításokat művészi ihlettel oldotta meg a dilettáns úrinő. A kompozíció, mely naiv egyszerűségében a legnagyobb hatásokat váltja ki, még most is ott van az Erzsébet úti művész-tuszkulumban.594

1917-ben Nyitrára helyezték át, ahol egy szobor elkészítésével bízták meg. Többek közt megemlítik, hogy a hatvani honvédszobor is az ő alkotása, s kiderül az is, miért nem adtak hosszabb ideig hírt róla, a művész ugyanis időközben Szerbiában egy régészeti ásatáson vett részt:

Az állomásparancsnokság kertjében emelt hősök emlékszobornak megalkotóját, Finta Sándor honvéd önkéntest a hadvezetőség Nyitrára helyezte át. A jeles művész ugyanis megbízást kapott, hogy a nyitrai háziezred elesett hőseinek emlékét művészi szoborral örökítse meg. A szoborbizottság, melynek élén az ezred parancsnoka, Craus István főispán és Batthyány Vilmos gróf megyéspüspök állanak, már megkezdte a tárgyalásokat Fintával, aki legközelebb nekilát a vázlatok elkészítésének.

Finta azóta, hogy elkerült Pöstyénből Hatvanban alkotott egy nagyszabású emlékművet, azonfelül Szerbiában, a Drina mentén felfedezett egy római telepet, ahol igen eredményes ásatásokat végzett. Három, a művész és a tudományos világban nagy feltűnést keltett antik szobrot emelt ki a romok alól Finta. Sajnos, mind a három műkincs külföldre - Németországba és Ausztriába vándorolt, jóllehet, hogy Finta a Nemzeti Múzeum ajánlatára kapta az engedélyt az ásatásokra.595

A Nyitramegyei Szemlében 1917 szeptemberében a Nyitra vármegyéből elesettek közös emlékművének tervével kapcsolatos beszámolóban arról írnak, hogy az emlékmű elkészítésével Finta Sándort bízzák meg:

Jelentettük már, hogy Nyitra vármegye közönsége megörökíteni kívánja a háborúban elesett hős fiai emlékét. A kegyeletes mozgalom első ténye f. hó 15-én ment végbe, midőn az alkotandó emlékművet létesítő bizottság megalakult. Az alakuló gyűlésen Jánoky-Madocsány Gyula főispán elnökölt, aki bevezető beszédében lelkes szavakkal vázolta a mozgalom célját.- Vármegyénk fiai - úgymond - dicsőséges hősiséggel vették ki részüket a világháború vérzivatarából. Minden fronton vitézül megállták a helyüket s kivívták bajtársaik csodálatát, feljebbvalóik elismerését, legújabban is a 14-ik honvéd gy. ezred a legfelsőbb hadúr dicséretére tette magát méltóvá. Hőseink emlékét maradandó művel kell megörökítenünk. Ezt kívánja tőlünk a hála kötelessége, a holtak iránt, akiknek már nem adhatunk mást, mint hálánk szemmel látható jelét, mellyel emléküket az enyészettől meg akarjuk óvni. Tartozunk ezzel az élőknek is, akik fellelkesednek hazaszeretetre, fölbuzdulnak önfeláldozásra, ha szemük elé állítjuk a hazát védő, a hazáért magukat feláldozó hősök példáját.

Felkérte azután a jelenvoltakat, hogy alakuljanak bizottsággá, melynekfeladata lesz az emlékmű ügyét előmozdítani. (...) A szűkebb körű bizottság nyomban ülést tartott és megbeszélte azokat a kérdéseket, melyek az emlékmű elkészítésével szoros összefüggésben vannak. Hosszabb eszmecsere indult meg a felett, vájjon a szobor már most, vagy csak a háború után létesítessék-e? Úgyszintén az anyagi eszközök megszerzését is behatóan tárgyalták. Az eszmecsere végén a főispán összegezte a bizottság javaslatait és határozatképp kimondta, hogy:

1. A szobor elkészítésével Finta Sándor szobrászt bízza meg

2. A költségek előteremtésére vármegye-szertegyűjtést rendez

3. Felkéri Lyka Károly műkritikust, hogy a bemutatandó emlékmű vázlatáról szakvéleményt mondjon és a szobor helyéről is a bizottságot tájékoztassa

Az ügy ilykép egy lendülettel a végrehajtás stádiumába jutott, ami reméljük, arra fogja lelkesíteni a vármegye közönségét, hogy a szobor költségeit, körülbelül 30-40 000 koronát, áldozatkész adakozással rövid idő alatt összehozza.596

594 Finta utolsó műve. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. november 15., 2. p.

595 Finta Sándor. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1917. április 30., 3. p.

596 Nyitramegyei hősök emléke. Nyitramegyei Szemle, 1917. szeptember 23., 4-5. p.

225