L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

7. Az emélkművek alkotói, készítői

sorban az első idején a hátország laktanyáiban, valamint a hadikórházakban gyógyuló katonák között több katonai szolgálatát töltő képzőművész is volt. Ezeken a helyeken elsősorban őket kérték fel a háborús emlékjel elkészítésére, de sok esetben ők maguk ajánlkoztak, álltak elő különféle javaslatok­kal. Amíg el nem készült az alkotás, nem kellett visszatérniük a harctérre, tehát érhető, hogy ebben az időszakban többen önként ajánlkoztak erre a feladatra. Sok helyen azonban eleve azért nem írtak ki pályázatot emlékmű elkészítésére, hogy saját képzőművészüket bízhassák meg, s addig se kelljen a harctérre vonulnia. Másrészt saját képzőművészükben jobban megbíztak, mivel ismerték addigi mun­kásságát, tudták, mit várhatnak el tőle, személye garantálta az elképzelésüknek megfelelő emlékművet vagy szobrot. Meg aztán nyilván anyagi vonzatai is voltak a megbízatásnak... 7.1. Finta Sándor háborús emlékjclei Pöstyénben és környékén a korabeli sajtó tükrében Kutatásaim során Finta Sándor584 neve merült fel leggyakrabban a korabeli sajtóban háborús emlékjelek kapcsán, konkrétan Pöstyén, valamint Nyitra vonatkozásában. Az eddigi kutatások Finta Sándor 1917-ben felavatott hatvani honvéd-emlékművét tartják az első köztéri szobornak, amely ez első világégés áldozata­inak emlékére készült (Kovács 1988, 27). Kutatásaim során korábbi adatokat is találtam Finta köztéri alko­tásaira vonatkozóan. Pöstyénben 1915 októberben felállított Hősi emlékművet is ő készítette, s még más köztéri háborús emlékjel is kikerült műhelyéből. A Pöstyénben megjelenő helyi lap részletesen tájékoztat­ta az olvasókat Finta tevékenységéről, így ezeknek a híreknek köszönhetően tudomást szerezhetünk az ebben a városban és a környékén felállított alkotásairól, illetve máshol végzett tevékenységéről is. Az aláb­biakban a sajtóhírek tükrében, azok megjelenésének időrendi sorrendjében tekintem át tevékenységét. Az első világháborús emlékjeleket bemutató fejezetben már szóltam róla, hogy a nemzeti áldozat­­készség kategóriájába tartozó pöstyéni szobrot, a szent koronát is ő készítette.585 586 587 Eredetileg Nagy Frigyes szobrának megformázásával akarták megbízni, ahogy arról a pöstyéni lap július 15-i számában a Vas Frigyest Pöstyénnek címmel megjelent írás is tanúskodik: Egyébként pedig a szép és minden hazafias érzésű ember legmelegebb pártolására méltó eszme annál könnyebb lesz, mert egyik kiváló szobrászművészünk, Finta Sándor, akinek a dologról emlí­tést tettünk, máris szíves volt a nemes ügyben való közreműködését felajánlani.TM Mivel a tervezett Frigyes-szobor helyett elkészült Szent István koronájával kapcsolatos híreket A nem­zeti áldozatkészség szobrai című fejezetben már idéztem, az alábbiakban erre most nem térek ki. A Vas Frigyes tervét ismertető lapszámban egy másik háborús emlékmű „mintájá”-nak elkészültéről is tájé­koztatták az olvasókat: Lenn a parkban, egy pagodaszerű kis épületben, ahol jobb napokban a cigánymuzsika tartotta pró­báit, ütötte fel Finta Sándor művészsátrát. A fiatal mester a harctéri babérok után most művészi babérokat gyűjt. Ép a napokban fejezte be a Pöstyénnek szánt háborús emlékmű mintáját. A Járma művészi tökéllyel egy invenciózus gondolatot valósít meg: Egy honvéd, aki mintegy modern gyalo­gos Szent György lovag, beledöfi szuronyát a rátámadó hydra egyik fejébe......Alkotója a művet valamilyen jótékony célra a napokban ki fogja állítani...TM Az egy hét múlva megjelent hírből már megtudható, hogy a tervezett emlékművet márványból készíti el a művész és egy obeliszkre kerül: 584 1881, Túrkeve-1958, Los Angeles 585 Vö. Szent István vaskoronája. Szegbeverési mozgalom Pöstyénben. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 26., 1. p.; Szent István vaskoronája. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. szeptember 27., 2. p. 586 Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 5. A cikk teljes terjedelmében a Nemzeti áldozatkészség szobrai című fejezetben olvasható. 587 Finta műtermében. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 5., 2. p. 222

Next

/
Thumbnails
Contents