L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
7. Az emélkművek alkotói, készítői
sorban az első idején a hátország laktanyáiban, valamint a hadikórházakban gyógyuló katonák között több katonai szolgálatát töltő képzőművész is volt. Ezeken a helyeken elsősorban őket kérték fel a háborús emlékjel elkészítésére, de sok esetben ők maguk ajánlkoztak, álltak elő különféle javaslatokkal. Amíg el nem készült az alkotás, nem kellett visszatérniük a harctérre, tehát érhető, hogy ebben az időszakban többen önként ajánlkoztak erre a feladatra. Sok helyen azonban eleve azért nem írtak ki pályázatot emlékmű elkészítésére, hogy saját képzőművészüket bízhassák meg, s addig se kelljen a harctérre vonulnia. Másrészt saját képzőművészükben jobban megbíztak, mivel ismerték addigi munkásságát, tudták, mit várhatnak el tőle, személye garantálta az elképzelésüknek megfelelő emlékművet vagy szobrot. Meg aztán nyilván anyagi vonzatai is voltak a megbízatásnak... 7.1. Finta Sándor háborús emlékjclei Pöstyénben és környékén a korabeli sajtó tükrében Kutatásaim során Finta Sándor584 neve merült fel leggyakrabban a korabeli sajtóban háborús emlékjelek kapcsán, konkrétan Pöstyén, valamint Nyitra vonatkozásában. Az eddigi kutatások Finta Sándor 1917-ben felavatott hatvani honvéd-emlékművét tartják az első köztéri szobornak, amely ez első világégés áldozatainak emlékére készült (Kovács 1988, 27). Kutatásaim során korábbi adatokat is találtam Finta köztéri alkotásaira vonatkozóan. Pöstyénben 1915 októberben felállított Hősi emlékművet is ő készítette, s még más köztéri háborús emlékjel is kikerült műhelyéből. A Pöstyénben megjelenő helyi lap részletesen tájékoztatta az olvasókat Finta tevékenységéről, így ezeknek a híreknek köszönhetően tudomást szerezhetünk az ebben a városban és a környékén felállított alkotásairól, illetve máshol végzett tevékenységéről is. Az alábbiakban a sajtóhírek tükrében, azok megjelenésének időrendi sorrendjében tekintem át tevékenységét. Az első világháborús emlékjeleket bemutató fejezetben már szóltam róla, hogy a nemzeti áldozatkészség kategóriájába tartozó pöstyéni szobrot, a szent koronát is ő készítette.585 586 587 Eredetileg Nagy Frigyes szobrának megformázásával akarták megbízni, ahogy arról a pöstyéni lap július 15-i számában a Vas Frigyest Pöstyénnek címmel megjelent írás is tanúskodik: Egyébként pedig a szép és minden hazafias érzésű ember legmelegebb pártolására méltó eszme annál könnyebb lesz, mert egyik kiváló szobrászművészünk, Finta Sándor, akinek a dologról említést tettünk, máris szíves volt a nemes ügyben való közreműködését felajánlani.TM Mivel a tervezett Frigyes-szobor helyett elkészült Szent István koronájával kapcsolatos híreket A nemzeti áldozatkészség szobrai című fejezetben már idéztem, az alábbiakban erre most nem térek ki. A Vas Frigyes tervét ismertető lapszámban egy másik háborús emlékmű „mintájá”-nak elkészültéről is tájékoztatták az olvasókat: Lenn a parkban, egy pagodaszerű kis épületben, ahol jobb napokban a cigánymuzsika tartotta próbáit, ütötte fel Finta Sándor művészsátrát. A fiatal mester a harctéri babérok után most művészi babérokat gyűjt. Ép a napokban fejezte be a Pöstyénnek szánt háborús emlékmű mintáját. A Járma művészi tökéllyel egy invenciózus gondolatot valósít meg: Egy honvéd, aki mintegy modern gyalogos Szent György lovag, beledöfi szuronyát a rátámadó hydra egyik fejébe......Alkotója a művet valamilyen jótékony célra a napokban ki fogja állítani...TM Az egy hét múlva megjelent hírből már megtudható, hogy a tervezett emlékművet márványból készíti el a művész és egy obeliszkre kerül: 584 1881, Túrkeve-1958, Los Angeles 585 Vö. Szent István vaskoronája. Szegbeverési mozgalom Pöstyénben. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 26., 1. p.; Szent István vaskoronája. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. szeptember 27., 2. p. 586 Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 5. A cikk teljes terjedelmében a Nemzeti áldozatkészség szobrai című fejezetben olvasható. 587 Finta műtermében. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 5., 2. p. 222