L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

7. Az emélkművek alkotói, készítői

7. Az emlékművek alkotói, készítői

Több fejezetben is említést tettem egy-egy emlékjel kapcsán annak készítőjéről. A háborús emlékjelek felavatásával kapcsolatos korabeli sajtóhíreknek köszönhetően szinte minden esetben fény derül a készítő személyére. Az egyszerű mesterembereket, kőműveseket, kőfaragó mestereket, valamint az ismert, vagy kevésbé ismert képzőművészeket egyaránt megtalálhatjuk köztük. A Zsitvabesenyőn 1937-ben a templom mellett felállított emlékmű (egy imádkozó katonát ábrázol a kereszt tövében) például egy érsekújvári kőfaragómester munkája:

...Besenyő községben most vasárnap lesz a világháború hősi halottjainak emlékére állított szobor leleplezése. A 10 órai ünnepi tábori misét Kégli György muzslai plébános celebrálja. Délután pedig id. Wesely László kántortanító vezetésével az ifjúság és a tűzoltóság műsoros előadást rendez, melyre a közönséget ezúton is meghívja. Az emlékművet Fellner érsekújvári kőfaragómester készítette az érdekeltek legnagyobb megelégedésére.579 580 581 582

Zsigárdon az 1939-ben felavatott emlékművet a deáki református igazgató kántortanító tervezte:

Lélekemelő szép ünnepélye volt a vágvidéki Zsigárd községnek, melynek református hívei kegyeletes módon rótták le hálájukat a világháborúban elesett negyven hősi halottukkal szemben. Ivány Ferenc deáki református igazgató kántortanító terve alapján méltó emlékművet állítottak fel a zsigárdi hősi halottak emlékezetére és pünkösd hétfőjén felemelő ünnepség keretében leplezték le a művészi értékű alkotást...TM

Nagytárkányban is egy tanító készítette az emlékművet:

...A vármegye főispánja beszédében a község lakosságának áldozatkészségéért Tárkányi József igazgató-tanítónak, a nagytehetségű műkedvelő szobrásznak, aki az emlékmű szoboralakját megalkotta, őszinte köszönetét fejezte ki. A közönség meleg ünneplésben részesítette a művész-iskolaigazgatót.511'

Andódon a helyi kőműves volt a tervező és a kivitelező is:

Andód vezető közjegyzője Németh József engedélyt kért az alispántól az emlékmű leleplezésére. A leventék vigyázzállása közben hullott le a lepel Bajtek Emil andódi kőműves mester sikeres alkotásáról, a beton emlékműről, amelynek fekete márvány tábláján felragyogott az őszi napsütésben a hazáért elesett 38 hős neve...TM

Barssáróban 1943-ban az „Országzászlót és hősi emlékművét a vallás és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályának irányítása mellett Müller Tibor építő művész tervezte. Az építési munkát Niszler János zselízi építőmester végezte”583 - tudjuk meg a Bars-Hont című lapból.

Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány olyan nevesebb képzőművészt mutatok be, akik nevéhez több, az általam kutatott területen felavatott emlékjel kötődik. Mindkét világháború, de első579 Hősök emlékszobrának leleplezése Besenyőn. Érsek-Újvár Magyar Vidék, 1937. május 23., 5. p.

580 Hősi emlékmű-avatás Zsigárdon. Felvidéki Magyar Hírlap, 1939. június 2., 3. p.

581 A nagytárkányi hősi emlékünnep. Zemplén, 1943. május 29., 1. p.

582 Nagyfalussy István: Andódon az alispán jelenlétében avatták fel a világháborúban elesett hősök emlékművét. Érsekújvár és Vidéke, 1942. szeptember 12., 3. p.

583 Országzászló és hősi emlékmű avatása Barssáróban. 'Bars-Hont, 1943. október 10., 3. p.

221