L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
6. Az emlékjelek állíttatói
Mindegyik korszakban fontos szerepet játszottak az emlékművek állításában az egyes városokban vagy környékükön állomásozó katonai egységek is, beleértve a cseheket is. A visszacsatolás után a magyar honvédség állította a laktanyáiban az emlékműveket a második világháborúban elesetteknek. A Galántán 1943-ban felavatott obeliszket a csendőrzászlóalj adományozta, felavatásán Faragho Gábor altábornagy is részt vett. A társadalmi szervezetek közül az önkéntes tűzoltó szervezet volt a legaktívabb mind kezdeményezésben mind pedig a gyűjtésben. Elsősorban a két világháború idejében töltöttek be a tűzoltók ilyen szempontból szinte pótolhatatlan szerepet, nem egy településen nekik köszönhető egy-egy emléktábla, vagy egy-egy emlékmű elkészülte. Miksin például 1929-ben az önkéntes tűzoltótestület állította az emléktáblát, Ebeden pedig a már a meglévő Szent Flórián-szobor talapzatán helyezték el 1937-ben, a háborúban elesett önkéntes tűzoltók emléktábláját. Az emlékművek állításában kiemelkedő szerepet játszottak a település papjai, sok esetben az egyes felekezetek külön állítottak emlékműveket. Több példát találunk arra is, amikor több felekezet közösen állított emlékművet. Az egyház kezdettől fogva egészen napjainkig jelentős szerepet játszott az emlékművek felállításában, néhány településen a szocializmus időszakában is. A Komáromhoz közeli Hetényben a temetőben álló, turulos emlékművön megörökítették a református gondnokok és a község bírójának a nevét is: KÉSZÜLT 1924 SZABÓ LAJOS, SZABÓ GERGELY GONDNOKOK ÉS SZABÓ JÁNOS KÖZSÉGI BÍRÓ IDEJÉBEN A Csallóközi Nagykeszi református temetőjében álló, 1929-ben felavatott turulos oszlop talapzatának felirata is megörökítette az áhítatokat: 1929 EMELTETTE A NAGYKESZI-IREF. ÉNEKKAR SAJÁ T PÉNZTÁRÁBÓL ÉS ADAKOZÁSBÓL. A szocializmus időszakában, 1988-ban Nagyéren állított fekete márványkereszt felirata is utal az állíttatókra: FELTÁMADUNK ŰZ ELSŐ ÉS MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELESETTEK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTÁK A HÍVŐ HÍVEK ADOMÁNYÁBÓL 1988 A két világháború között a perbetei református templomkertben felállított emlékművön egyaránt megörökítették a helyi református és zsidó elesettek emlékét is, s a felirat többek közt arról is tanúskodik, hogy KEGYELETBŐL ÁLLÍTTATTÁK/AZ ELESETT HŐSÖK HOZZÁTARTOZÓI. ” A rendszerváltást követően néhány esetben az itt élő magyarok kulturális szervezete, a Csemadok volt a kezdeményező. Nagymegyeren is a Csemadok helyi szervezete kezdeményezte a második világháborús emlékmű felállítását. Mivel nem sikerült összegyűjteni a szükséges összeget, 1991-ben a tervezett emlékmű helyett egy fából faragott emlékoszlopot készíttettek: A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének 1990-es évzáró közgyűlésén született az a határozat, melynek értelmében a 2. világháború nagymegyeri hősei és áldozatai emlékére a Hősök terén egy emlékmű elkészítését kezdeményezte. Szervezetünknek erre nem volt pénze, ezért a helyi lakosság, a hozzátartozók, az egyházak és a város önkormányzatának segítségét kértük. Az 1991-ben megvalósított gyűjtésből csupán 10 000,- korona folyt be. Ez a tény befolyásolta azt, hogy módosítani kellett korábbi elképzelésünket, ás emlékmű helyett emlékoszlop elkészítését tudtuk megvalósítani. (Varga 2010, 135) 218
