L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
6. Az emlékjelek állíttatói
6.1. Emlékművek az állíttatok emlékére Az emlékjelek állítói egyetlen korszakban sem törekedtek olyan egyértelmű, sőt kirívó módon saját személyük és az emlékmű állításában játszott szerepük megörökítésére, mint az első világháború idején. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a falvakra ez nem volt annyira jellemző, hanem elsősorban a nagyobb városokra, s olyan helyekre, ahol katonai laktanya is volt, vagy pedig a katonaság a közelben állomásozott. A falvakban a háborús emlékműveket, illetve más emlékjeleket kegyeleti okból állították az elesetteknek, általában nem politikai célok vezérelték a lakosságot. Nagyobb városok esetében az emlékműállítás már egy összetettebb kérdés volt, a helyi elit gyakran inkább saját magának szándékozott emléket állítani ezekkel a monumentumokkal (vö. Liszlca 2005). Gyakran az állíttatok és más közreműködők neve is felkerült, csak éppen az elesett katonáké nem. Számos példát találtam a korabeli lapokban, amikor az állíttatok saját nevük megörökítését még az elesett katonák nevének megörökítésétől is fontosabbnak tartották. Jó példa ennek illusztrálására a Pöstyénben az 1915-ben állított Hősök emlékművének felirata: ...Emeltetett ezen emlékmű emlékéül a nagy világháborúnak, melyet az osztrák magyar monarchia minden nemzetei odaadó halálmegvetéssel küzdöttek végig. Felállítását Déry György cs. és k. őrnagy úr kezdeményezésére, Herbay Szilviusz cs. és k. ezredes parancsnoksága alatt, Pöstyén egész társadalmának, valamint az itt gyógyulást kereső tisztek és katonáknak hathatós támogatása tette lehetővé. Tervezte Finta Sándor szobrász, honvéd. Felállítva 1915. szeptember havában576 577 Különösen jól példázzák a szóban forgó törekvést az emlékjelek külön erre a célra kialakított üregébe, vagy pedig talapzatába elhelyezett dokumentumok szövegei. Apöstyéni Hősök emlékművébe beépített dokumentumok közé többek közt az emlékmű állításának ötletét felvető Herbay ezredesről készült arckép is bekerült: Az emlékműnek a márvány tábla mögött lévő üregében kétezer aláírással ellátott, művészi fejlécekkel díszített pergámenes íveket, a felírások mását, Herbay ezredes arcképét, egy tyrádát, 1915-ös veretű pénzérmeket és hadibélyegeket helyeztek el. A pergámenseket Remsey Jenő és Rombay István látták el stylszerű díszítésekkel. Rombay igen sikerült figurákat, Remsey pedig a Corvinákra emlékeztető gyönyörű léceket alkalmazott. Invenciózus művészi alkotás a Remsey készítette kódexszerű felirat. A megszólalásig hű Herbay ezredes tus-arcképe, mely Zichy József gróf huszárönkéntes műve. A tyrádát Vučnik őrmester írta.5V A trencséni vár falán 1916-ban felavatott Hunnia néven ismert relief melletti üregben többoldalas iratot helyeztek el. Az iratban első helyen említik az uralkodót, majd felsorolják a szövetséges államok uralkodóit, a Magyarországon vezető tisztséget betöltő személyeket, Trencsén vánnegye és város irányítóit, valamint minden olyan személy nevét, aki valamilyen módon szerepet játszott az emlékmű elkészítésében vagy felállításában. Egyedül a világháborúban elesett trencséni katonák nevét nem említették meg sehol.578 576 Apöstyéni „Hősök emlékszobra”.Pó'í/yáw Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. október 4., 1-2. p. 577 Uo. Pöstyén és más településről több hasonló adatot találtam, ezekről az első világháborús emlékműveket bemutató fejezetben már szóltam, s a mellékletben is közlök erre vonatkozó példákat. Más korszakokban állított emlékművek esetében is találunk párhuzamokat. Például Dunaszerdahelyen a visszacsatolást követően az országzászló talapzatában, Köbölkúton pedig a rendszerváltás után a település jelképeként állított kút alapjában helyeztek el hasonló dokumentumot. 578 Az új műemlék. Emlékirat. Vágvölgyi Lap, 1916. október 8., 1-2. p. Az emlékmű felavatásával kapcsolatos újságcikkeket és a sziklafalba elhelyezett emlékirat szövegét teljes terjedelmében közlöm a Mellékletben. 219
