L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
Mivel a Nyitrán megjelenő Nyitramegyei Szemlé ben a többi regionális laphoz viszonyítva sokkal gyakrabban közöltek híreket a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolható háborús emlékek állításával kapcsolatban, az alábbiakban ezekből idézek. A lap egyik, 1916-ban megjelent számában a következő hír jelent meg: Nyitraivánka s Alsóköröskény között az országút mentén december közepe óta egy szépséges és művészi kőszobor a Patróna Hungária szobra váltja ki a csodálat és áhítat érzelmeit az arra utazókból. A szobor Krause József országos hírű Selmecbányái szobrász remeke és egy tardoskeddi hajadonnak néhai Hornyánszky Máriának megtakarított adományából s a környékbeli áldozatkészségből létesült. Összes költsége 1600 K.-t meghalad, mindamellett művészi értékét s nagyságát tekintve igen jutányos. Megáldása december 25-én ment végbe. 483 A szobor ma is eredeti helyén, Alsóköröskény és Nyitraivánka484 között, az Érsekújvárból Nyitrára vezető főút jobb oldalán áll. A talapzaton ma az állíttató nevének szlovák nyelvű változata olvasható: Ex voto Mária Horhanská 1916485 Ugyancsak a Nyitramegyei Szemléből szerezhetünk tudomást egy másik, a háborúban elesettek emlékére tervezett Mária-szoborról a Nyitrához közeli Zoboron: Mária-szobor Zoboron. Stepanóy Miklós a zobori állami elemi iskola igazgató tanítója azt a lelkes és dicséretes eszmét vetette Jel, hogy a zobori szt. Orbán-kápolna előtti szép téren a jelenlegi háború emlékére engesztelő ajándékul a hazáért elesett hősök lelki üdvéért és könyörgésül a haza jólétéért egy Mária-szobor emeltessék. Az eszmét a zobori birtokosok készséggel felkarolták s a terv végrehajtására Schóber Ernő és dr. Puchovszky Bálint alelnökiele alatt bizottságot szerveztek, melynek tagjai Szmida Kálmán, dr. Horváth János, Ocskay László, Ferenczy József, Bócz Antal, Szácsy Ferenc, Racskovics János, Sardinecz Ferenc, Stepanóy Miklós. E névsor teljes garanciát nyújt aziránt, hogy a kegyeletes eszme méltó keretben Jog megvalósulni.486 Ugyanennek a lapnak szeptemberi számából már arról értesülhetünk, hogy a Magyarok Nagyasszonyaszoborra rövid időn belül összegyűlt a szükséges összeg, s a művészi kivitelezésű, a pécsi Zsolnay-féle porcelángyárban készített, fülkében elhelyezett szobor felszentelését rövidesen, 1915 októberére tervezik: Zobori hadi emlék megáldása. A zobori kápolnatéren a világháborúban a hazáért meghalt hősök emlékére kápolnaszerű fülkében Patróna Hungáriáé szobrot emelt a hősök iránt érzett őszinte kegyelet. A szobor, mely nagy méreteivel impozáns hatást kelt, a híres Zsolnay pécsi gyárából származik, a fiilke pedig Tomaschek János építész műve. Mindkettő azt hisszük az áldozatkész közönség megelégedését fogja megnyerni és azt a nemes eszmét, mely létesítését eszközölte, s amelyet a hazáért és mindnyájunk jólétéért legdrágább kincsükkel áldozó hősök iránt a hálás utódok szívében megőrizni van hivatva, megfelelően fogja kifejezni. Az emlékmű ünnepélyes megáldás kíséretében október 3-án délelőtt 10 órakor fog rendeltetésének átadatni. Az egyházi ténykedést Jeszenszky Alajos praelátus és püspöki helynök úr végzi. A megáldási ünnepély iránt általános érdeklődés mutatkozik. 487 483 Nyitramegyei Szemle, 1916. január 9., 5. p. 484 A szóban forgó települések (így a szobor is) a trianoni döntés értelmében az első Csehszlovák Köztársasághoz kerültek, majd a bécsi döntést követően a Jozef Tiso katolikus papból lett államfő által irányított fasiszta Szlovákiához. 485 Arra vonatkozóan, hogy milyen felirat szerepelhetett eredetileg a talapzaton, s vajon az utalt-e az állítás okára, nem rendelkezünk információval. Az idős környékbeli adatközlők is már csak a szlovák nyelvű feliratot ismerik. 486 Nyitramegyei Szemle, 1915. július 4., 6. p. 487 Nyitramegyei Szemle, 1915. szeptember 26., 4. p. 183
