L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
4.3.3. Slachta Margit A karizmatikus, mindig a humánumot szem előtt tartó, s a felebaráti, keresztényi szeretetet a gyakorlatban messzemenően képviselő és megvalósító bátor személyiség Kassán született 1884-ben (meghalt 1974-ben, az amerikai Buffalóban). A saját maga által 1919-ben alapított Katolikus Párt képviseletében bejutott a magyar parlamentbe, ő lett 1920-1922 között az első női képviselő. Aktívan küzdött a nők politikai jogaiért, s ő alapította a Szociális Testvérek Társaságát 1923-ban, amely Magyarországon és Szlovákiában is működött (Schmidt 1998, 178; Frojimovics-Molnár 2009, 339-340). Bár a vészkorszak idején több szociális testvérével együtt jelentős embermentő tevékenységet folytatott, neve a mai napig nem került be olyan mértékben a köztudatba, mint Salkaházi Sáráé. A Jeruzsálemben 1968-ban felvett jegyzőkönyv tartalmazza a Salkaházi Sára és Slachta Margit által megmentett személyek vallomását, amely alapján a kitüntetést odaítélték. Részlet a jegyzőkönyvből: Hangsúlyoznunk kell, hogy ennek a két szerzetesnőnek nemcsak a külső náci környezettől kellett tartania, hanem a házaikban lakók némelyikétől is, akik között voltak zsidógyűlölők és olyanok is, akik csak rettegtek attól, hogy a nácik rájöhetnek arra, hogy a házban zsidók bújnak meg. Mindennek ellenére ez a két apáca minden tevékenységét azzal a kifejezett szándékkal végezte, hogy megmentse a zsidókat (...) Az eseményeket megvizsgálva megállapítom, hogy a két Embermentő teljes szívét és lelkét a zsidók megmentésének szentelte, és ezért mindkettőjüket a Világ Igazának tartom, és javaslom, hogy részükre az elismerés kiálíttassék és nevükre fát ültessenek. (Hídvégi 2009, 248-249) A Yad Vashemtől a Világ Igaza kitüntetést csak halála után 11 évvel, 1985-ben kapta meg.441 Kezdetektől határozottan fellépett a fajüldözés, a szélsőjobb térnyerése, a zsidótörvények ellen. A Keresztény Női Tábor nevében 1940. november 8-án beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében, 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott a hontalannak nyilvánított zsidók körösmezei deportálása ellen. „Tiltakozunk az ellen, hogy hivatalosan szentesített tömeges atrocitások történjenek országunk területén. Erre késztet emberségünk, keresztény hitünk és magyarságunk...” - vallotta (Ritter-Smith-Steinfeld 2009, 257). A deportált zsidókat személyesen is meglátogatta, s amikor saját szemével látta, mi történik velük, még intenzívebben küzdött megmentésük érdekében. Schlachta Margit Gróf Apponyi Györggyel, Szabó Imrével és gróf Szapáry Erzsébettel együtt elutazott Kamenyec-Podolszkijba, hogy személyesen győződjön meg a deportálás körülményeiről (Majsai 1984-85, 217-219). Amikor Szlovákia 1942 februárjában bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, s a szlovák zsidók segítséget leértek, Rómába utazott, hogy cselekvésre késztesse a római katolikus egyház fejét. Különböző dokumentumokat is magábaval vitt a Vatikánba, s elérte, hogy XII. Pius pápa személyesen fogadja. A pápa - valószínűleg Schlachta Margit közbenjárásának köszönhetően is - ezt követően utasította a szlovákiai püspököket, hogy személyesen tiltakozzanak a deportálások ellen a szintén katolikus pap, Jozef Tiso elnöknél, valamint a belügyminiszternél és a miniszterelnöknél is (Schmidt 1998, 178-187). Schlachta Margit 1942 nyarán a magyar parlament minden képviselőjének tiltakozó levelet küldött a készülő negyedik zsidótörvény ellen, Kodolányi János író (aki harcos védelmezője volt ennek a törvénynek) követelte a felelősségre vonását: „Vajon Schlachta Margit nővér röpiratára mikor felel méltóképpen a Magyar Kultúra? Avagy ő is rablásnak, fosztogatásnak minősíti a zsidó földbirtokok kisajátításáról szóló törvényjavaslatot?”442 Budapesten, a Szociális Testvérek Thököly úti rendházában több zsidót bújtatott, akik között ott volt Radnóti Miklós felesége és Heltai Jenő is. Az általa alapított Szent Lélek Szövetség irodájában sokszorosították Márton Áron,443 zsidómentő erdélyi katolikus püspök beszédét, amellyel híveihez és pap441 http://szocialistestverek.hu/index.php?option=com__content&view=article&id=28%3Arnargit-tv-eletrajza&catid=2%3 Anagyj aink&Itemid=l 0 (2010.7.10.) 442 Ungváry Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd, http://beszelo.c3.hu/01/06/09ungvary.htm, 7. p. (2010. 7. 22.) 443 Márton Áron 1999-ben kapta meg a Világ Igaza kitüntetést (Frojimovics-Molnár 2009, 262-263). 170
