L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
jaihoz fordult, s 1944. május 18-án mondott el a kolozsvári Szent Mihály-templomban.444 Schlachta Margit egyházi feletteseit is tiltakozásra buzdította az üldözésekkel és kegyetlenkedésekkel szemben. Azt a megaláztatást is el kellett tűrnie, amikor zsidók bújtatása miatt 1944 őszén nyilas suhancok bántalmazták (Schmidt 1998, 179). Schlachta Margit parlamenti munkáját a háború után is folytatta, azonban az egyházi iskolák bezárása, illetve más vallásellenes intézkedés elleni felszólalásai miatt veszélybe került, ezért a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben Ausztriába, majd innen Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba menekült. Buffalóban, a Szociális Testvérek Társasága egyik rendházában hunyt el 90 éves korában. Halála után 11 évvel, 1985-ben Izrael a Világ Igaza kitüntetésben részesítette és a Yad Vashem kertjében fát ültettek emlékére. Ugyanebben az évben az általa alapított Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól, majd a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelében részesült.445 Schlachta Margit és a Szociális Testvérek önzetlen, embermentő tevékenységének emlékére Budapesten 1996-ban avattak emléktáblát a szociális nővérek egykori rendházának (Thököly u. 69. sz.) falán. Fontos megemlíteni, hogy a rendházzal szemben működött a nyilas pártház. A fehér márványtáblán három, fémből készült rózsaszál látható és a következő felirat áll rajta: ITT MŰKÖDÖTT A SZOCIÁLIS TESTVÉREK ANYAHÁZA MELYNEK ALAPÍTÓJA SCHLACHTA MARGIT AZ 1940-1945 KÖZÖTTI VÉSZTERHES IDŐSZAKBAN MINDEN TŐLE TELHETŐ ESZKÖZZEL IG YEKEZETT MENTENI AZ ÜLDÖZÖTTEKET MA GYARORSZÁGIHOLOKA USZTEMLÉKALAPÍTVÁNY 1996 ZS.U.K Ugyanerre az épületre 2010. április 7-én újabb emléktáblát helyeztek el, emlékeztetve a zuglói nyilasterror áldozataira és az üldözöttekre.44'' Ugyanebben az évben, május 12-én egy másik emléktáblát is felavatott Újbuda Önkormányzata, a Kelenligeti Kör, a Budapesti Zsidó Hitközség Lágymányosi Zsinagóga közösen, az Ulászló utca 15. szám alatt. Ebben az épületben ugyancsak bújtatott üldözött zsidókat a Schlachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társasága.447 Radnóti Zoltán rabbi a felavatáson többek közt elmondta, hogy a most elhelyezett tábla „messze többet” jelent mint emlékezést; arra is int, hogy a megtörtént borzalmak többet ne fordulhassanak elő. Hangsúlyozta: senki sem maradhat közömbös, amikor embertársát megalázzák. Mint mondta, mindenkinek egyetlen kérdésre kell majd felelnie: ember voltál-e ott, ahol embernek kellett lenni?448 Budapesten 1991-ben állították fel a holokauszt áldozatainak emlékművét a Dohány utcai zsinagóga mögött, amelynek alkotója Varga Imre és egy fordított menórára emlékeztető szomorú fűzfát ábrázol, a fa levelein pedig a meggyilkolt zsidó családok nevei olvashatók. Az emlékmű körül márványlapokat is elhelyeztek, ezeken azoknak a nem zsidó embereknek a neve szerepel, akik életüket kockáztatva vállalták a zsidók megmentését. A következő nevek szerepelnek rajta: Raoul Wallenberg, Angel Sanz Briz, Angelo Rótta, Apor Vilmos, Dr. Antall József, Carl Lutz, Carlos de Liz-Teixeiera Bran-444 Márton Áron elismeréssel beszélt híveiről, akiket lesújt zsidó embertársaik üldöztetése, s a papjainak többek közt még a következőket mondta: „Lehet, hogy üldöztetést kell elszenvednetek, lehet, hogy gúnyolni és sárral fognak megdobni. De a szent hivatalunkkal járó kötelességek teljesítésétől nem riaszthat vissza sem börtön, sem emberi tekintetek. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés, a börtön nem szégyen, hanem dicsőség” (Szenes 1986, 286-287). 445 Uo. és http://szocialistestverek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=28%3Amargit-tv-eletrajza&catid=2%3Anagy jaink&Itemid=10 (2010.7.10.) 446 Az emléktábla-avatás alkalmával mutatták be Szita Szabolcs Végvárak Zuglóban c. kötetét, amelyben elsősorban a Szociális Nővérek és Schlachta Margit embermentő tevékenységével foglalkozik (http://www.papcsak.hu/index.php?id=hirek, 2010. 7. 22.). A tábla felirata: 1944 TELÉN ZZ ÉPÜLET AZ IDE/ MENEKÜLT ÜLDÖZÖTTEK/MENEDÉKE ÉS VÉGVÁRA VOLT./SZEMBEN ÉS A KÖRNYÉKEN/TERROR TOMBOLT. A FEGYVERES/NYILASOK SOKAKAT ÁRTATLANUL/ELFOGTAK, MEGK1NOZTAKJ MEGGYALÁZTAK. LEGYILKOLTAK./ AZ OLTALMAZÓ NŐVÉREK ÉS AZ/ÁLDOZATOK IRÁNTI TISZTELETBŐL/ÁLLÍTOTTA / 2010. ÁPRILIS/PAPCSÁK FERENC. KOLAR1K TAMÁS 447 Az első női országgyűlési képviselő előtt tisztelegve. Schlachta Margit emlékére. Újbuda, 2010. május 19., 6. p. 448 http://kosersrac.blog.hu/2010/05/16/slachta_margit_mentett_zsidot_keresztenyt_nyilast (2010. 7. 22.) 171
