L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
2. Kutatástörténet
milyen hatást gyakorolnak az identitáskonstrukciók a térkijelölés folyamatára, s többek közt ebben milyen szerepet játszik a felszabadulási emlékmű (Klamár 2009, 48-52).7 A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában Emlékek a hadak útja mentén címmel indított könyvsorozat eddig megjelent két kötetében egyrészt a Magyarországon, illetve a környező országokban, valamint az egykori harctereken állított emlékműveket mutatják be gazdag képanyag kíséretében, továbbá részletes beszámolókat közölnek az új emlékművek felavatásáról (Ravasz 2006; Ravasz 2007). Az első kötetben Emlékműavatás a Felvidéken címmel az oroszkai világháborús emlékmüavatásról közölnek egy írást (Ravasz 2006, 180-182). A Bedécs Gyula összeállításában 2008-ban megjelent kötet az első világháborús emlékjeleket veszi számba, elsősorban „Galíciában, az Isonzó-völgyében és a Doberdón” (Bedécs 2008). Egy, az előbbihez hasonló szerkezetű kötetben (Bedécs-Trukáné 2010) több, a Csallóközben és a Mátyusföldön állított első világháborús emlékművet is bemutatnak (Bedécs-Presinszky-Kürti 2010, 302-339). Több, komáromi és Komárom környéki település háborús emlékműveit tartalmazó lexikonszerű kiadványban a szerző - „a teljesség igénye nélküli” - alapinformációkat és az objektumról készült felvételeket közöl (Szénássy 2002). Marián Klco a Pöstyénben és környékén állított első világháborús emlékműveket mutatja be képanyaggal, a feliratok szövegével, valamint rövidebben-hosszabban vázolja történetüket (Klco 2006). Figyelemre méltó a köteteben szereplő Moraván nevű településen állított szoborcsoport. A honvéd alakja nagyon hasonlít a Rigele Alajos alkotta pozsonyi Vashonvédra (Klčo 2006, 36).8 A különböző emlékművek a helytörténészek érdeklődését is felkeltették, Nagymegyeren például Varga László, a két világháború történéseit feldolgozó kötetében kitér többek közt a városban található, háborúhoz kapcsolódó emlékjelekre s ezek történetére is (Varga 2002). Az 1989-es rendszerváltás után megjelent helytörténeti kiadványok zömében szó van a háborús emlékművekről is. Befejezésül meg kell említenem két, témám szempontjából (is) nagyon fontos, a közelmúltban megjelent kötetet. Az első (Szabó 2009) és a második (Ungváry 2005) világháborúhoz kapcsolódó egy-egy vaskos dokumentumgyűjteményről van szó, terjedelmes bibliográfiával, jegyzetekkel ellátva, valamint számos, eddig ismeretlen felvétellel és illusztrációval. Mindkét kötetben nagyon sok adalékot találhatunk a háborús emlékjelekre vonatkozóan, s az ezekhez kötődő ünnepségekkel kapcsolatos rendeletekről, törvényekről úgyszintén. 7 Az etnikai térkijelölő tendenciák problematikájának elméleti-módszertani megközelítésében Keményfi Róbert munkái tekinthetők irányadónak (lásd pl. Keményfi 2000; Keményfi 2004; Keményfi 2006). 8 A pozsonyi Vashonvéddsd az első világháború idején állított nemzeti áldozatkészség szobrait bemutató fejezetben foglalkozom részletesen. 16
