L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében 3.1. Az első világháború (1914-1918) Az első világháború kitörésének általánosan ismert közvetlen okaként a trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd és felesége Chodek Zsófia hercegnő 1914. június 28-án bekövetkezett szarajevói meggyilkolását tekintik. A merénylet helyszínére tervezett, a királyi pár emlékét megörökítő emlékmű elkészítésére a megbízatást Bory Jenő szobrászművész kapta, akit 1915-ben vezényeltek Szarajevóba. Az impozáns emlékművet a háború harmadik évében, 1917. június 28-án leplezték le a királyi párt megillető ünnepélyes külsőségek között, nagy katonai pompával. Lényegében ezt tekinthetjük az első világháború legelső áldozatai emlékjelének. A ma már nem létező monumentumot két hatalmas gránitoszlop alkotta, a tetején egy-egy koronával és a két család címerével, valamint alul a két oszlopot összefogva a trónörökös pár domborműves ábrázolásával.9 10 Az emlékművel szemben egy kör alakú kőpadot állítottak, amely ma is megvan, azonban semmilyen információ nem található arra vonatkozóan, hogy itt történt az első világháborút kirobbantó gyilkosság (Bedécs 2008, 27). Magyarországon az elesettek emlékének megörökítését elsőként hivatalosan az 1915-ben megalakult HEMOB (Flősök Emlékét Megörökítő Bizottság) szorgalmazta (Kovács 1985, 27). A bizottság létrejöttéről a lakosságot a sajtó útján is tájékoztatták. Az alábbi - a Garamvölgyében közzétet - ismertető szöveg, kisebb-nagyobb változtatásokkal nagyon sok korabeli lapban megjelent: A háborúval kapcsolatos társadalmi és hivatalos akciók közölt kétségtelenül a legrokonszenvesebb és legnépszerűbb lesz az, amelyet a Hadsegélyző Hivatal kezdeményezett azzal a kegyeletes és amellett hadtörténelmi és hazafias szempontból is rendkívüli fontosságú céllal, hogy a harctereken hősi halált halt magyar katonák emléke az utókor, az elkövetkezendő nemzedékek számára méltó módon megörökíttessék. A Hadsegélyző Hivatal égisze alatt ebből a célból egy bizottság létesült „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság” címen, amelynek elnökei Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy, a Hadsegélyző Hivatal vezetője és dr. Lukács Gyöigy v. b. t. t. országos képviselő. Ez a bizottság igen szerencsés gondolattal akarja megvalósítani nemes célját és pedig felhívást intéz az egész ország közönségéhez, hivatalos hatóságokhoz éppúgy, mint magánosokhoz, hogy minden adatot, amely harctereinken elesett hőseink halála körülményeire és a harctéren tanúsított hősi cselekedeteire vonatkozik, éppígy’ az elesett hősöknek rendelkezésre álló arcképeit küldjék be a bizottságnak. Az ilyenformán összegyűlő adathalmazt a bizottság hivatalosan hitelesíteni igyekszik, s rendszerbe foglalva, mint a mai háború emberi dokumentumainak okmánytárát, a nyilvánosság rendelkezésére bocsájlja. Eme nemes mozgalom, amely a komoly hadtörténelem száméira is kétségtelenül nagyértékű becses adatokat fog eredményezni, de másrészt a jövő nemzedék szennára a hősi cselekedetek egész légióját fogja e nemes példázatok gyanánt megörökíteni, hivatva van arra, hogy> lelkes visszhangra leljen az ország egész társadalmában, főként azokban a hajlékokban, ahol ma aggódó szeretettel figyelik a harctéren küzdő családtagok sorsát és gyászolják a hősi halottakéit. A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság ez úton hívja fel eiz ország közönségét, az érdekelt családokat és testületeket, hogy a fentjelzett adatokat az elesett hősök fényképeivel együtt címére (IV. Hajó utca 16, Budapest) sürgősen küldjék be.'0 A HEMOB országos felhívását azonban megelőzték a helyi, többek közt egyházi kezdeményezések, illetve a hozzátartozók mindezektől függetlenül is megörökítették az elesett családtag emlékét. A korabeli regionális sajtóban már a bábom első évében megjelentek különféle felhívások ama ösztönözve a lakosságot, hogy a háborúban elesetteknek valamilyen módon állítsanak emléket. Az Ungvárott megjelenő Ung című lapban alig pár hónappal a világháború kitörése után, 1914 októberében tették közzé az alábbi felhívást: 9 http://www.szoborlap.hu/10302_ferenc_fcrdinand_einlekinu_szarajevo_sarajevo_bory_jeno_1917.html (2010.8.12.). 10 Harctéri hősök kultusza. Garamvidék 1915. január 31. 17