L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
követelte, hogy a „bűnöző oláhcigányokat” zárják koncentrációs táborokba, a férfiakat pedig sterilizálják, valamint tiltsák be a vegyes házasságokat. Dr. Vassányi István szolgabíró ugyanekkor azt javasolta, hogy a cigányokat hatéves kortól, nemre való tekintet nélkül eltávolíthatatlan vegyszerrel megjelöljék. Ravasz László református püspök 1942 februárjában tartott prédikációjában ártalmasnak minősítette a magyar-cigány keveredést és minden „élősdi” cigánycsaládot munkatáborba akart záratni.404 Magyarországon a háborúban a cigányok a zsidókkal ellentétben teljesíthettek katonai szolgálatot. A nácik a cigánykérdéssel intenzívebben 1944 nyarától kezdtek foglalkozni, elekor rendelték el 50-60 cigányszázad létrehozását. Meg kell azonban említeni, hogy 1944 tavaszán kisebb csoportokat már internáltak Auschwitzba és Mauthausenbe. A Kárpátokban a helyi roma lakosságnak a honvédség létesített kényszermunkatáborokat. A cigányság szervezett összegyűjtését a nyilas hatalomátvétel után kezdték el. A legnagyobb gyűjtőközpont a Csillagerőd volt Komáromban.405 Itt több ezer magyar romát zsúfoltak össze embertelen körülmények között, sokan már itt belehaltak a bántalmazásokba és az éhezésbe. Figyelemre méltó azonban, hogy az öregeket, a betegeket és a gyerekeket hazaengedték, s „csak” a munkaképeseket válogatták ki közülük. Ok a dachaui és a bergen-belseni koncentrációs táborba kerültek, egy részüket meggyilkolták, sokukon pedig áltudományos orvosi kísérleteket folytattak. Magyarországon a csendőrök és a nyilasok közreműködésével több helyen tömegkivégzésekre is sor került. Az általam kutatott magyarlakta területen többek közt a csallóközi Nyárasd és Vásárút települések határában, utóbbi helyen 1945 januárjában 60 romát végeztek ki a nyilasok.406 A lévai járásbeli Szalatnya településen ugyancsak a háború végén 56 romát gyilkoltak meg.407 Az eddigi kutatási eredmények szerint a magyarországi roma holokauszt 5000 életet követelt, azonban az üldözöttek száma jóval magasabb volt, a téma kutatói több tízezerre becsülik.408 Az 1989-es rendszerváltást megelőzően a roma holokausztról szinte szó sem esett,409 és sem az általam kutatott területen, sem pedig Szlovákia más vidékein nem állítottak emlékművet az áldozatoknak. Arra vonatkozóan azonban, hogy egy település háborús emlékművének felavatása kapcsán megemlékeztek a roma áldozatokról, találtam adatot, ezért feltételezhető, hogy esetleg máshol is szóba hozhatták a holokauszt során elpusztított romákat is. Konkrét adatot az érsekújvári járásbeli Kürt településről készült falumonográfiában találtam, mégpedig a második világháborús emlékmű felszentelési ünnepségéről szóló részben, ahol a szerző a következőket írja: ...Az ünnepség két részből tevődött össze: a délelőtti szentmisén a tiszteletes úr a háború valamennyi áldozatáért kérte az áldást, azokért, akik hevenyészett harci sírokban nyugszanak, akik elhunytáról csupán annyi emlékfoszlány maradt, hogy golyó, bomba vagy halálkamrák áldozatai lettek, azokért, akik ugyan hazatértek, de nyomorultul, a hadiözvegyekért, a község zsidó és roma lakosságáért, a málenkij robot szenvedőiért, a békeidő áldozataiért... (Pénzes 2000, 87) A cigányság önszerveződéséről csupán az 1989-es, ún. bársonyos forradalom után beszélhetünk. Magyarlakta településen csak a rendszerváltás után másfél évtizeddel állították fel a legelső roma holokauszt-emlékjelet a lévai járásbeli Csatán, 2005-ben. Ez általában is a roma áldozatok legelső emlékjelei közé 404 http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php7sectioiFl&type=content&chapter=9_J_4 (2010. 7. 10.) Ravasz László 1942-ben elhangzott rádióprédikációjában a zsidók, valamint a cigányok keveredése elleni tiltakozásának a következőképpen adott hangot: „A magyarságtudomány tegye módszeres vizsgálat tárgyává, s ha úgy találná, hogy a magyar-zsidó-keverék nem szerencsés, meg kell tenni a védő intézkedéseket. Azt már világosan látjuk, hogy a magyar-cigány keveredés ártalmas, ennek megfelelő intézkedés még nincs...” (Ungváry Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd, http://beszelo.c3.hu/01/06/09ungvary.htm, 4. p.; http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=l&type=content&chapter=9_l_4). 405 A Csillagerőd a mai Magyarországon, Dél-Komáromban található. 406 (bereck) Roma áldozatokra emlékeztek. Csallóköz - Žitný ostrov 2007. augusztus 7., 2. p 407 http://www.rnl.sk/modules.php?name=News&fíle=print&sid=7362 408 http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=l&type=content&chapter=9_l_4, valamint Szita 2000. 409 A roma holokauszttal kapcsolatos irodalmat Bódi Zuszsanna gyűjtötte össze. Megtekinthető a http://www.romaweb.hu/romaweb/ index.jsp?p=tortenelem&pid=l 56 Web-oldalon a c. dokumentumban. 160
