L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
tartozik Szlovákiában. A kezdeményező a helyi cigányságot tömörítő Romano Jile Polgári Társulás volt (vö. L. Juhász 2005, 50), amely első alkalommal 2000-ben, a 61. évfordulón emlékezett meg a roma áldozatokról a Roma Holokauszt Emléknapján. A Cigány Világszövetség 1972-ben rendezett kongresszusának határozata alapján minden évben augusztus 2-án tartják a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapját. Azért esett a választás erre az időpontra, mivel 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A fent említett csatai roma szervezet 2005-ben nagyszabású rendezvény keretében avatta fel a roma holokauszt áldozatainak emlékjelét: egy fából faragott folklorizmus-kopjafát/emlékoszlopot a helyi katolikus templommal szembeni parkban, a községi világháborús emlékmű közelében. Egy közelben található település, Nagyölved plébánosa, Nemcsok István szentelte fel, aki beszédében, megjegyezte: „Csatán ezen a fontos megemlékezésen csak egy kisded nyáj van jelen”, utalva arra, hogy a helybeli nem romák közül csak nagyon kevesen mentek el a rendezvényre. A bükkfából készült, 3 méter magas emlékjelet egy helybeli - nem roma férfi -, Oravecz János faragta ki ingyenesen. Az emlékoszlopon a cigányság jelképei dominálnak, a fő oldalon egy mesterien kifaragott hegedű, oldalt pedig kocsikerekek láthatók. Az oszlopra erősített fémtáblán a következő felirat olvasható: A II. VILÁGHÁBORÚ ROMA HOLOCAUST ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Bábindák István, a csatai Romano Jile Polgári Társulás elnöke elmondta, azért esett választásuk a kopjafára, mert a helyi cigányok magyarnak vallják magukat, s a magyarság körében nemzeti jelképnek számító kopjafával is ezt kívánták kihangsúlyozni. A kopjafaszentelés előtt a helyi Romano Kher cigány közösségi házban levetítették Varga Ágota: Porrajmos - cigány holokauszt című filmjét, amely átfogó képet ad a magyarországi cigányok deportálásáról.410 Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője, A. Nagy László, valamint a pozsonyi magyar nagykövetség kultúrattaséja, Szesztay Ádám is részt vett az emlékoszlop felavatásán, s mindketten beszédet is mondtak.411 A kutatott területen a következő roma holokauszt-emlékmüvet egy évvel később, 2006-ban avatták fel Dunaszerdahelyen. Az emlékmű állításának kezdeményezője a városban működő Romológiai Intézet vezetője, Ravasz József volt. Amementót a Pozsonyhoz közeli Dénesden (Dunajská Lužná) élő Sárközy roma testvérpár, az ottani kovács dinasztia ma is a szakmában tevékenykedő két képviselője, valamint Ravasz József készítette. Az emlékművet egy téglafal alkotja, amelyen egy ülő, didergő, szenvedő emberalak, illetve egy vasrácsos ablak látható.412 Az emléktáblán a következő háromnyelvű (szlovák-roma-magyar) felirat áll: RÓMSKY HOL OKA ÜST ROMANO HOLOKAUST ROMA HOLOKAUSZT 1939-1945 SPOMÍNAJ! MA BISTEREN! EMLÉKEZZ! A sajtóban tévesen úgy jelent meg a hír, hogy a dunaszerdahelyi az első ilyen jellegű emlékmű, az állíttatok is ebben a szellemben nyilatkoztak. Valószínűleg nem volt tudomásuk arról, hogy Csatán egy évvel 410 A filmről bővebben lásd Tóth Klára: A megkésett krónika című írását (http://www.magyarszemle.hu/szamok/2001/4/megkesett_kronika, 2010. 7. 10.). A Mokép-Pannónia Kft. forgalmazásában Varga Ágota alkotása azóta DVD-n is megjelent. 411 Forgács Miklós: „Rég itt az idő, hogy megkövessünk benneteket, kedves roma testvéreim.” A Romano Jile Polgári Társulás szervezésében Csatán kopjafaállítással, műsorral és imával emlékeztek a hatvanegy évvel ezelőtti roma holokauszt áldozataira. Új Szó, 2005. augusztus 5., 5. p. A tudósítás szövegét lásd a Mellékletben! 412 Az emlékművön eredetileg egy mécsest tartó kéz is volt, amelyet azonban leloptak az emlékműről. Vojtek Katalin: „Ilyen emlékmű nincs sehol.” Ravasz József: Nem kis dolog manapság felállítani a város kellős közepén egy roma emlékművet. Új Szó, 2007. július 31. 161
