L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
Rozsnyó vonatkozásában meg kell említenünk, hogy a vészkorszakról készült, mára klasszikussá vált Oscar-díjas film, az Üzlet a korzón rendezője, Jan Kádár ebben a városban töltötte ifjú éveit. A holokauszt-emlékmü felállításának évében arra a házra is emléktábla került, ahol a filmrendező lakott.367 Több olyan településen is állítottak emlékjelet, ahol már nem élnek zsidók. Gútoron például 2006- ban a Feigenbaum, Pozbán pedig 2007-ben a Perlman, a Kamer és a két Schwarz család emlékét örökítették meg. A gútori áldozatok kis emlékjelét az első és második világháborúban elesett katonák emlékművének közelében helyezték el, s a következő sorok állnak rajta: Rodina Feigenbaum család Gábor — Hedviga obete holokaustu — holokauszt áldozatai 1944 A pozbai emlékjel felavatásán 2007-ben részt vett a Perlman család leszármazottja, az Izraelben élő Miriam Neiger-Fleishmann368 neves festőművész is. Az emlékművet nagyszülei egykori telkén állították fel. Az eseményről többek közt az alábbiakat olvashatjuk a komáromi Hitközségi Híradóban: ...a megemlékezés Valent Aranka Polgármester asszony megnyitó beszédével kezdődött, aki felidézte a Holokauszt eseményeit. Helyi diákok szavalata után Pasternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke szólt. Tóth Arpád református lelkész elmélkedése után Szigeti László a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának parlamenti képviselője, volt oktatási miniszter az emlékezés és az oktatás szerepét emelte ki beszédében. Az emlékkövet, melyen a családok neve magyarul és héberül van feltüntetve, Miriam Neiger-Fleischmann és Kiss Pád alpolgármester leplezték le. Miriam meghatódva mondott köszönetét a falu lakosságának és polgármesterének. Az idősek közül sokan meséltek személyes emlékeikről, melyek a négy családhoz fűzték őket. A gyászimát és a Kadist Messinger Tibor, az Érsekújvári Zsidó Hitközség előimádkozója recitálta. A program a helyi kultúrházban tartott fogadással zárult, melyen a művésznő festményt ajándékozott a községnek...369 A fentebb idézett komáromi Hitközségi Híradóban közölték Paszternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnökének ott elmondott beszédét is: Tisztelt Emlékezők! Különleges helyen vagyunk egy különleges napon (...) A második világháború előtt a régió valamennyi településén éltek zsidó családok. Hagyományosan kereskedelemmel foglalkoztak, nem volt ez másképp Pozbán sem (...) Egy kis falu, egy békés sziget, ahol még évszázadokon át élhettek volna, ha nincs egy őrült eszme, a fasizmus, mely egy csapásra megszüntette mindazt, ami addig természetes volt és kiszakította ezt a négy családot a falu életéből. Hatvanhárom év után jöttünk emlékezni, a mai pozbaiak közül már csak az idősek emlékezhetnek rájuk, hat évtized után halványulóban van emlékük, amely a mai avatással örökre részévé válik a falu történelmének, történetének. E történetben összekötő kapocs a Komáromban született és egy éves kora óta Izraelben élő Miriam Neiger-Flesischmann festőművésznő, akit ma személyesen is köszönthetünk. A pozbai közösség leszármazottjaként itthon érzi magát ezen a vidéken (...) Egyik legszebb emlékem, mikor pár évvel ezelőtt komáromi kiállításának megnyitójára egy egész busznyi ember érkezett Pozbáról. 367 A tábla kétnyelvű felirata a következő: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE IFJÚ KORA ÉVEIT/ KÁDÁR JÁNOS / 1918-1979 / AZ ÜZLET A KORZÓN CÍMŰ FILM / OSCAR DÍJAS RENDEZŐJE. Kisszeben (Sabinov), kelet-szlovákiai kisváros főterén, ahol a filmet forgatták, szlovák nyelvű emléktáblát helyeztek el. Magyar fordítása a következőképpen hangzik: „Az Üzlet a korzón című film, amelyet ezen a téren forgattak 1966-ban Oscar-díjat kapott.” 368 Miriam Neiger-Fleischmann költő és festőművész 1948-ban Komáromban született, szüleivel egyéves korában vándorolt ki Izraelbe, a rendszerváltás óta gyakran hazalátogat szülővárosába, több rendezvényen előadóként is szerepelt és kiállítása is volt a komáromi Duna Menti Múzeumban. 369 A pozbai példa. Hitközségi Híradó 1997/9-10, 4-5. p. 143
