L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
EMLÉKTÁBLA EMLÉKEZÉS A BAJTA KÖZSÉGBEN ÉLT ÉS ELHUNYT IZRAELITA KÖZÖSSÉGRE ÉS A II. VILÁGHÁBORÚBAN ELHURCOLTAKRA, AKIK MÁR NEM TÉRHETTEK VISSZA SZÜLŐFALUJUKBA. A BAJTA községben eltemetett izraeliták névsora: Fuchs Salamonné sz. Groszmann Fanni, Megh. 1899 ápr. 15 Fuchs Ignác, Megh. 1907 aug. 14 Fuchs Ignácné sz. Fleischmann Ilona, Megh. 1925febr. 28. Jelinek Sándor, Megh. 1906 aug. 11. Jelinek Sándorné sz. Szarnék Julianna, Megh. 1898jul. 12 Béke hamvaikra Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékelmek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak emlékére a városháza falán. A rozsnyói holokauszt-emléktábla elkészítésében nagy része volt az innen elszármazott Lebovits Istvánnak: ... Leb ovits István (Rozsnyó 1922. október 10.) Lebovits Mendel, harminckétéves rozsnyói hitközségi kántor és Dicker Fanny huszonhétéves háztartásbeli első gyermekeként látta meg a napvilágot. (...) az USA-ban telepedett le és külkereskedelemmel foglalkozott. Üzleti kapcsolatai révén gyakran és szívesen jár vissza Rozsnyóra. Szomorúan tapasztalta, hogy Molnár Béla és Lucsko Lajos városvezetők működése idején eltűnt minden zsidó kultúrtörténeti emlék. Emiatt is az 1960-as években kezdeményezője és támogatója a holocaust rozsnyói mártírjainak emlékét idéző emlékmű felépítésének. A többszöri ígérgetések után javaslatáról lassan megfeledkeztek. 2002-ben újból felajánlotta a segítséget és néhány helybéli lakos közreműködésével a több mint négyszáz rozsnyói holokauszt-áldozatnak ötvennyolc év után emléktáblát sikerült felállítania az ódon városháza falán,366 Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő - a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor -, illetve a pelsőci emléktábla kapcsán már említett Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallásit polgárainak, akik közül több mint 400-at a jásiszta uralom 1944-ben meggyilkolt, valamint azoknak, akiknek végső pihenőjét a 70-es években az akkori rendszer likvidálta. Ezen emlékmű a gyászoló túlélők kezdeményezése és adakozása valamint Rozsnyó Város önkormányzata együttműködésével készült 2005-ben 366 Gömörország 5, 2004/4, 14-15., 22. p. 142
