L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
deniitt, így Komáromban is a helyiek segítségével zajlott - volt, aki cselekvőén, a többség pedig közönyös magatartásával asszisztált. Ugyanezt a kérdést feszegette Kerti Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke is. Mint mondta, 1944-ben a magyar állam, amely önmagát kereszténynek és nemzetinek titulálta, teljes kudarcot vallott az állampolgáraival szemben fennálló kötelezettségei terén. A holokauszt — mondta jeles történészekre hivatkozva - rablógyilkosság volt, s amíg ezt nem mondjuk ki, a szembenézés nem történhet meg. A vasárnapi holokauszt-megemlékezés végén a két ikerváros, Révlcomárom és Komárom polgármesterei, Bastrnák Tibor és Zatykó János leleplezték az emléktáblát a zsinagóga, azaz a Menház- Zsidó Kulturális és Közösségi Közpon t falán, majd a résztvevők meggyújtották az emlékezés lángjait az áldozatok emlékművénél a zsinagógában,357 Legelső alkalommal 2000-ben gyújtottak mécseseket ezen a helyen, azóta minden évben ez az aktus is része a megemlékezés programjának. A sors fintora, hogy rövid időn belül, 2008 januárjában ismeretlenek meggyalázták az emléktáblákat, horogkeresztet és a Heil Hitler (HIH) üdvözlésre utaló 88-as számot festették rájuk.358 1978-ban a komáromi zsidó temető ravatalozójába kerültek a pusztuló ógyallai zsidó temetőből az ógyallai és környékbeli (bagotai, martosi és komáromszentpéteri) mártírok emlékét őrző emléktáblák is. A fentiekben a zsidók által a közösség tulajdonában lévő temetőben vagy más, többnyire zárt helyen állított mementók mellett szóltam néhány olyan köztéri emlékjelről is, amelyek költségeihez már a helyi önkormányzatok is hozzájárultak, ha nem is ők voltak minden esetben a kezdeményezők. Az alábbiakban a kutatott terület közterein, illetve középületein található holokauszt-emlékjeleket, illetve azokat a háborús emlékműveket mutatom be, amelyeken a zsidó áldozatok emlékét is megörökítették. Nem sorolom fel valamennyit, azonban az egyes típusok, variációk bemutatásával igyekszem egy aránylag átfogó képet nyújtani, s egyben érzékeltetni bizonyos tendenciákat, amelyeket az emlékjelek szempontjából fontosnak véltem. Az Érsekújvárhoz közeli Tardoskedd nagyközség már a rendszerváltás után pár évvel, 1994-ben fekete márványból készült emlékművet állított elpusztított zsidó lakosainak a következő felirattal: 1944-1994 A HOLOCAUST TARDOSKEDDI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA TARDOSKEDD KÖZSÉG 1994. jún. 9. Nagymagyaron az egykori zsidó temető helyén egymás mellé felsorakoztatott, közös betontalapzatba ágyazott 17 síremlék (középen 3 sztélé, kétoldalt pedig 7-7 obeliszk formájú síremlék felső része), valamint ezek előtt egy álló téglalap alakú fekete márványlap, legfölül egy hétágú menóra-ábrázolással emlékeztet a nagymagyari áldozatokra és az egykori zsidó temetőre. A feliratot három nyelven vésték rá: A FASIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A KÖZSÉG LAKOSSÁGA 1995 A túlnyomórészt szlovákok lakta Komáromszemerén 1995-ben emléktáblát helyeztek el a jelenlegi egészségügyi központ falán. Ez az épület annak a zsidó családnak a telkén áll, akik a holokauszt áldozatai lettek. Az örökösök a telket a településnek ajándékozták, ezt megörökíti az áldozatok emlékére készült tábla felirata is: DAVID A BERTA BUCHINGEROVCI BOLI ODVLEČENÍ V ROKU 1944 358 Az esettel kapcsolatos hír a helyi és az országos sajtóban is megjelent. Lásd pl. Antiszemita mázolmány. Új Szó, 2008. január 26., 5. p.; Gyalázatos provokáció. Horogkeresztet festettek a holokauszt-emléktáblára. Dunatáj 2008/15, 1. p. 139
