L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

4. Holokauszt

A UMUČENÍ V KONCENTRAČNOM TÁBORE. NA ICH PAMIATKU DAROVALI DEDIČIA TENTO POZEMOK OBCI SEMEROVO NECH JE ICH PAMIA TKA ŽEHNANÁ. SEMEROVO JÚN 1995359 360 361 Csallóközaranyoson a zsidó temetőben ugyancsak 1995-ben avatták fel a holokauszt 61 helyi áldoza­tának névsorát tartalmazó emlékművet. Az ipolysági múzeum falán 1995-ben domborművel kombinált emléktáblákat helyeztek el az ipolysági és környékbeli 1100 zsidó áldozat emlékére. Az alkotást Kutak Adrienn ipolysági kerámiaművész készítet­te, akivel még az alkotás fázisában készített interjút a Garamvölgye című regionális lap tudósítója: ... Milyen érzés holocaust-emlékművet alkotni?- Nagyon különös, néha elkeseredett érzés kerít hatalmába alkotás közben. Az Ipolyságon és kör­nyékén élő 1500 zsidó közül nagyon kevesen térhettek csak vissza otthonukba. 1100 kis táblácskát gyártunk, amely az emlékmű része lesz, s melyen az elpusztult zsidó nevek szerepelnek. Minden nevet nem sikerült felkutatni, ezért némelyik táblára a név mellé az kerül, hogy „ és családja ”. Kaptam egy könyvet, melynek címe Örökmécses.36° Végigolvastam, hátborzongató volt. Kiderült, hogy az utcá­ban, ahol lakom, s ezekben a helyiségekben, ahol dolgozom, volt 1944-ben az ipolysági gettó. Ezt csak most tudtam meg. Végigkérdezgettem idős embereket, akik elmesélték, hogy tíz család volt ide egybezsúfolva. Ez a tény akarva-akaratlanul is befolyásolja a munkát. Munkatársaimmal, amikor a neveket írtuk ki, elgondolkodtunk, vajon kik voltak, milyen volt az életük, s hogyan végezték keserű földi pályafutásukat. Volt itt egy öreg néni, kezébe vette a listát, és sorolta, kire emlékszik. Megtudtuk, hogy egyiküknek húsboltja volt, másiknak cipészeié stb. Videokazettán beszereztem Spielberg filmjét, a Schindler listáját, ez is sokat segített az alkotásban..J6' Az emléktáblát a Honti Múzeum udvarában helyezték el, így nagyon kevesen szerezhettek róla tudomást. Emiatt döntött úgy Hunčík Péter,362 hogy egy másik holokauszt-emléktáblát is elkészíttet saját költségén. Az új emléktáblát szintén Kutak Adrienn készítette el, s erre már felkerült több mint ötven, időközben ismert­té vált áldozat neve is. A táblát ünnepélyes keretek között a Hunčík Péter által felújíttatott, ma kulturális központként működő neológ zsinagóga falán avatták 2009. május 27-én az Ipoly Menti Találkozások című rendezvénysorozat második napján. Az eseményről az Új &óban a következőket olvashattuk: ...Mivel a zsinagóga felkerült a Jewish Heretics - zsidó emlékhelyek listájára, így az Auschwitzba látogatóknak a zsinagóga is javasolt megállóhely, az épület vakolatlan falán elhelyezték Kutak Adrienn munkáját, a holokauszt ipolysági és Ipolyság környéki áldozatainak emléktábláját. Látható volt Fedor Gál dokumentumfilmje, aki egy erőltetett menetben agyonlőtt édesapjának utolsó 25 kilo­méterét járta végig. Fellépett Kulka János is, az ő nagyapjának, Kulka Nándornak a neve is olt van a többi 1045 között az emléktáblán.363 A gömöri Pelsőcön Kardos László helytörténész fáradozásának köszönhetően 1999-ben avatták fel a 179 áldozatra emlékeztető táblát, s a zsidó temetőben fát is ültettek az áldozatok emlékére. 359 Magyarul így hangzik: „Ezen a telken állt a Buchinger család háza. Buchinger Dávidot és Bertát 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták és halálra kínozták őket. Az ő emlékükre adományozták az örökösök Komáromszemere községnek ezt a telket. Legyen áldott emlékük. Komáromszemere 1995 júniusa” (L. J. I. ford.) 360 Az ipolysági zsidók történetéről szóló kötetet Izraelben jelentették meg: Asher S. - Gartenzaum Gy.: „ Örökmécses “. Šahy-Ipolyság és környéke Mártírjainak emlékére. Nahariya, 1994. 361 Készül a holokauszt-emlékmű. Kutak Adrienn kerámiamüvész műhelyében. Garamvölgye, 1995. szeptember 6., 3. p. 362 Hunčík Péter Ipolyságon született (1951), ma Dunaszerdahelyen élő orvos és kutató, az 1989-es rendszerváltás után több évig Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök tanácsadója. Főbb kutatási területei: multikulturális kutatások, etnikai és vallási konfliktusok megelőzése és kezelése. Ezekben a témákban több kötete is megjelent magyar, szlovák, illetve angol nyelven. Lokálpatriótaként sokat tett szülővárosáért, a szlovákiai magyar és zsidó kultúra támogatásáért általában. Határeset című (Pozsony: Kalligram 2008) életrajzi ihletésű regényéért 2009-ben ő kapta a legjobb első kötetes prózaírónak járó Bródy Sándor-díjat. 363 Találkozások az Ipoly mentén. Új Szó, 2009. június 2. 140

Next

/
Thumbnails
Contents