L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
/ÍZ 1942-1944-ES ÉVEKBEN KOMÁROMBÓL 1922 ZSIDÓT DEPORTÁLTAK EURÓPA KONCENTRÁCIÓS TÁBORAIBA. A MEGKÍNZOTTAK ÖRÖK EMLÉKÉRE 1992 Máig ismeretlen tettesek 1996-ban a táblát ellopták, s Komáromban ezt követően évekig semmilyen köztéri mementó nem emlékeztetett a tragédiára. Komárom városa 1999-ben avatta fel a város egyik forgalmas helyén a meghurcoltak emlékművét, amelyet az „erőszak és a szenvedés áldozatainak” mementójaként is emlegettek a sajtóban. Az objektum „a második világháború áldozatainak, a városból elhurcolt és kitelepített polgároknak tiszteletet adó emlékmű”. A hatalmas kőtömbből kifaragott monumentum teher alatt görnyedő menekültek csoportját ábrázolja. Gáspár Péter szobrászművész alkotása az eredeti elképzelés szerint a második világháborúban elesettek, valamint a világháború után Magyarországra erőszakosan áttelepített vagy csehországi munkára deportált komáromi magyarok, továbbá a háború során elpusztult valamennyi komáromi áldozat emlékműve lett volna, tehát az elhurcolt és meggyilkolt komáromi zsidóké is. Tehát a holokauszt emlékjele is egyben. A Komáromi Zsidó Hitközség vezetése azonban nem értett egyet ezzel a megoldással, s nem fogadta el holokauszt-emlékjélnék az alkotást. Azok között, akiknek az emlékművet állították, olyan személyek is voltak, akik ellenségesen viselkedtek az üldözött zsidókkal szemben vagy maguk is tevékenyen részt vettek a üldözésükben, kifosztásukban. Az áldozatok és tettesek tehát közös emlékjelet kaptak volna.354 A Komáromi Zsidó Hitközség szorgalmazta, hogy az 1996-ban ellopott táblát Komárom városa pótolja saját költségvetéséből, hiszen országszerte több városi önkormányzat állított mementót kirabolt és elpusztított zsidó polgáraik emlékére. A sok vitát kiváltó kérés hosszabb huzavona után355 2006-ban teljesült, az 1996-ban ellopott emléktábla helyére ekkor került két fekete márványtábla, amelyeket a zsinagóga külső falán a bejárat jobb és bal oldalán helyeztek el. A jobboldalin magyar és héber, a bal oldalin pedig szlovák és angol nyelven a következő felirat olvasható: ÁLLÍTSON E TÁBLA ÖRÖK EMLÉKET A HOLOKAUSZT KOMÁROMI ZSIDÓ ÁLDOZATAINAK KOMÁROM VÁROS Az emléktábla felavatásáról az Új Szó hasábjain egy hosszabb tudósítást közöltek. Ebben többek közt az alábbiakat olvashatjuk: A város zsidó lakóit 1944 májusában kényszerítették gettóba, majd június 12. és 16. között deportálták őket. (...) A több mint 2500 főt számláló komáromi zsidóság nagy részét Auschwitzban, Treblinkában, Majdanekben barbár gyilkosok kínozták és gyilkolták meg (...) Az idei holokauszt 62. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a komáromi zsidó temetőben kezdődött, ahol megjelentek a hitközség tagjai, a város zsidó polgárainak távolba szakadt utódai, a diplomáciai testületek és számos intézmény képviselői. Ladislav Urban mérnök - aki tízévesen élte túl Bergen-Belsen poklát - beszédében a fasiszta alakulatok egyenruháit imitáló szerelésben masírozó, többek közt Kotleba356 357 nevével fémjelzett mai veszélyforrásokra hívta fel a figyelmet... Paszternák Antal, a komáromi zsidó hitközség elnöke II. János Pál auschwitzi látogatásakor elmondott beszédéből idézett: egy egész nép kiirtásának a kísérlete örökre beszennyezte az emberiség történetét. A komáromi zsidóság vezetője a megemlékezés kapcsán azt sem hallgatta el, hogy a felelősség nemcsak a náci Németországot terheli, hiszen a zsidóság likvidálása min-354 A szóban forgó emlékmű egyébként az évek során leginkább a kitelepítés emlékjeleként került be a köztndatba. 355 A városban elhelyezendő holokauszt-emlékjellel kapcsolatos vita többek közt a helyi sajtóban is megjelent (lásd pl. A Holocaust Komáromban is mementó. Hogyan viszonyul a város a zsidó Hitközséghez? Delta, 2004. augusztus 23.) 356 Marian Kotleba a szlovákiai Pospolitosť (Testvériség) nevű újnáci mozgalom egyik vezetője, foglalkozását tekintve középiskolai tanár. A mozgalom célkitűzései sok tekintetben megegyeznek a Magyarországon 2007-ben alakult Magyar Gárda törekvéseivel. 357 (as). Egy rablógyilkosság emlékezete. Holokauszt-emléktábla Komáromban az elhurcolt zsidó lakosság tiszteletére. Új Szó, 2006. június 13., 5. p. 138
