L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Rappon egy külön emlékműn helyezték el a háromnyelvű (orosz-szlovák-magyar) emléktáblát, ezen azonban nem szerepel a település felszabadulásának dátuma, s a szovjet hadsereget sem említik: ÖRÖK DICSŐSÉG HAZÁNK FELSZABADÍTÁSÁÉRT ELESETT HŐSÖKNEK A számtalan szövegvariáció közül utolsókén még megemlítem a tomaújfalui emlékműre elhelyezett emléktáblát, mivel ezen a szovjet hadseregen kívül a további „elesett hősökről” is említést tesznek, azonban a település felszabadulásának dátuma nem szerepel rajta: NA POČESŤ PADLÝCH HRDINOV A 25. VÝROČIA OSLOBODENIA OBCE SOVIETSKOU ARMÁDOU 1945-1970 AZ ELESETT HŐSÖK ÉS A SZOVJET HADSEREG TISZTELETÉRE KÖZSÉGÜNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Rozsnyói járás települései közül elsőként a járás délkeleti részén, a mai magyar-szlovák határon fekvő kis falut, Kecsőt szabadították fel 1944. december 12-én. Emiatt a község járási viszonylatban jelentős szerepet játszott a felszabadulási ünnepségek tekintetében, elsősorban a kerek évfordulókon. A megemlékezés és a koszorúzási ünnepség ilyenkor nem maradhatott el a településen, ezeken a járási párt- és állami szervek vezető képviselői, valamint szovjet vendégek is részt vettek. Tennészetesen a sajtóban is megfelelő publicitást kapott az esemény, s ennek köszönhetően az újsághírekből nemcsak a rendezvénnyel kapcsolatban tudhatunk meg számos apró részletet, hanem a település fejlődésére vonatkozóan is. A felszabadulás 35. évfordulója alkalmából (1979-ben) nagyszabású ünnepséget tartottak, amelyről az alábbi tudósítás jelent meg a járási lapban. A szöveg többek között a korabeli - hivatalosan engedélyezett - szlovákiai magyar nyelvhasználatnak is beszédes dokumentuma: Kečovo2n - (jj) - Jellegzetes téli nap 1979 december 16-a volt az a nap, amikor egész járásunk éppen abban a községben emlékezett meg hazánk felszabadításáról, amely járásunk területén harmincöt évvel ezelőtt elsőként volt felszabadítva. Az ünnepségen résztvett az SZLKP JB küldöttsége Ing. Járt Gallo elvtárs, az SZLKP JB vezető titkárának vezetésével, mely küldöttségnek tagjai voltak Arpád Koreň elvtárs, az SZLKP JB titkára, Ing. Pavel Juhás, a rožňavai JNB elnöke, Ondrej Miškovič elvtárs, az SZSZK NF JB titkára és további elvtársak, a község polgárai becses szovjet vendégek - Nečitaljo őrnagyot és feleségét üdvözölhették. Az ünnepségek felvonulással kezdődtek a hnb épületétől a helyi iskola épületén lévő emléktábláig, ahol járásunk képviselői koszorúkat helyeztek el. A felszabadulás ünnepségeit a helyi polgárok is kihasználták, hogy kezdeményezésüket ezen alkalomból kifelé is kinyilvánítsák. Ezért rákapcsoltak és az ünnepségek napjára olyan állapotba hozták az óvoda épületét, hogy a szalag szinbolikus [síelj elnyírása után Ing. Ján Gallo elvtárs által használatra lehetett bocsájtani azt. Ezután a művelődési házban folytatódtak az ünnepségek, amelyeket Lőrincz László, a kečovoi HNB titkára nyitott meg. Az ünnepi beszédet Ing. Ján Gallo elvtárs... tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fegyveres erői a II. világháború kegyetlen napjaiban saját területe felszabadításán kívül történelmi jéladatok egyikét is teljesítette - az internacionalista felszabadítói jéladatot a fasiszta Németország és szekértolói által elnyomott országokkal szemben. A nagy győzelem alkotója a szovjet nép és szilárd vezető ereje - a kommunista párt volt. A Csehszlovákia felszabadításánál elesett 145 000 szovjet katona és az anyagi veszteségek sokasága rendkívüli áldozatkészségről tanúskodik. A csehszlovák nép ennek köszönhetően 1948-ban sikeresen betetőzhette győzelmét és szocialista országot kezdhetett építeni. A jelen időszakban már a KGST fontos összetevője és a jövőben a nyersanyagstabilitást biztosító gazdasági, tudományos műszaki együttműködés mellett sikeresen haladhat 293 293 A települések nevét ebben az időszakban csupán a hivatalos szlovák nyelven lehetett közölni a sajtóban. Még azt sem engedélyezték, hogy a magyar megfelelőjét legalább zárójelben közöljék. 110
