L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
előre a fejlett szocialista társadalom építésében. A Szovjetuniónak az ez év októberében Berlinben L. I. Brezsnyev által kifejtett intenzív - hatékony békepolitikája visszaveri az imperialista köröknek, de főleg az Amerikai Egyesült Államoknak a fegyverkezésre és háborús feszültség növelésére, fokozására irányuló igyekezetét. A világbékéért folyó harc a jelen időszerű kérdéseinek egyike és ezért ezt minden józangondolkodású embernek támogatnia kellene. Járásunk dolgozói már nem egyszer pozitív állásfoglalást tanúsítottak a haladó mozgalom iránt. Ennek bizonyítéka a hatalmas előrehaladás az élet minden területén, amit az élet gyors ritmusában sokszor nem is tudatosítunk. Az azonban igaz és az is marad, hogy a 35 szabad év alatt népünk nagy dolgokra volt képes. Erre Kečovo kisközség is példa. Villamosítás, vízvezeték, művelődési otthon, vásárlóközpont, óvoda, polgárainak új családi házai szolgálnak bizonyítékul és a további fejlődés előfeltételéül. Ezek a község polgárait és funkcionáriusait dicsérő értékek és ezért a felszabadulási emlékünnepségek alkalmából Kečovo községnek „A rožňavai járás fejlesztésében szerzett érdemeiért ” kitüntetés volt adományozva. Gallo elvtárs után Ing. Juhás elvtárs, a rožňavai JNB elnöke tartotta meg magyar nyelven az ünnepi beszédet, aki után Nečitaljo őrnagy köszöntötte a község polgárait. Az ünnepi légkört a helyi alapiskola tanulói, a rožňavai JMK melletti fúvószenekar, a Gém. Hórka-i Cellulóz- és Papírgyár „Saj óvölgye” énekkar és a ,, Gemer” együttes fellépése fokozta.TM A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő gömöri Gicén a felszabadulás 30. évfordulóján avattak emléktáblát a helyi nemzeti bizottság épületén, ez alkalomból nagyszabású ünnepséget rendezve: 1975. január 16-án múlt harminc éve, hogy a szovjet hadsereg felszabadító egységei Hucín területére léptek. Ezt a nagyon jelentős történelmi eseményt a lakosság nagyon méltóságteljesen ünnepelte meg. Az SZLKP JB és a szovjet hadsereg képviselőinek jelenlétében a HNB épületén a felszabadítók tiszteletére emléktáblát lepleztek le, melynél a pionírok és az ifjúsági szervezet tagjai álltak díszőrséget. Az emléktábla leleplezése után a kultúrházban folytatódott az ünnepség. Bencs elvtárs, a SZLKP falusi szervezetének titkára, ünnepi beszédében, melyben az elmúlt évek sikereiről beszélt, főleg a lakosság odaadó és igyekvő munkáját emelte ki, akiknek nagy érdemük van a község felvirágzásában. Az ünnepségünket üdvözölte Pilian elvtárs és a hazánkban tartózkodó szovjet katonaság képviselője is. Pilian elvtárs A. Micsky, A Bencs, J. Jakab, A. Rásztoczky és A. Baja elvtársaknak becsületbeli elismerést nyújtott át az elmúlt év folyamán a falu szépítésében kifejtett munkájukért. Az ünnepi aktus után az óvodások, szikrák, pionírok és az ifjúsági szervezet tagjainak gazdag kultúrműsora következett. Az ünnepélyen egyarán t résztvett az idősebb és fiatalabb generáció, és bizony azoknak, akik átélték a háború nehéz éveit, az öröm és a megelégedés könnyei csillogtak szemeikben. (I. Krajnáková)294 295 A Gicével szomszédos Lice emléktáblája kapcsán egy lírai hangvételű megemlékezést küldött be a rozsnyói járási lapba egy, az átlagnál jobb íráskészséggel rendelkező helyi lakos, aki átélte a községben folyó harcokat: Gyakran járok a hnb épületébe és sokszor láttam azt a fehér márvány emléktáblát a falon, amely a község felszabadítását hirdeti, de még egy’szer sem tűnt olyan szépnek, még egyszer sem volt olyan nagy hatással rám, mint most, amikor a telihold rávilágított és megcsillantak rajta a betűk. A két koszorú pedig, mintha beszélt volna hozzám. Csak álltam némán és lassan újból lejátszódott előttem a múlt, 1945. január 15-e, községünk felszabadításának napja. Ezüstösen szórta fényét a hold a fehéren csillogó deres földre. Nagyon világos este volt, a levegő feszültséggel volt tele, aff éle titkot rejtő, sejtelmes este volt. Szép lassan kúszott a hold a felhőtlen égen és kíváncsian tekingetet le a falu határába, hogy vajon mi fog történni ezen az éjszakán. Sok katonaruhás férfit látott, az egyik csapat támadásra készült, a másik védekezésre, menekülésre. Nyolc óra lehetett, amikor hatalmas robbanás remegtette meg a sötét lehúnytszemű házak falait. Ittott még a tetőzet is megcsúszott s ijedtében nagy robajjal lehullt a földre. Ezzel a barbár robbantással búcsúzott el a német hadsereg Lice falujából. A gyönyörű emlékműnek is beillő, római stílusban épült hidat a Murányim patak fölött, levegőbe röpítették. Utána sietős léptek zaj a hallatszott és mindbe elné-294 Az első felszabadított község. A felszabadulás 35. évfordulójáról emlékeztünk meg Kečovon. Gömöri Hajnal, 1979. december 21., I. p. 295 Hucín felszabadítása. Gömöri Hajnal, 1975. január 30., 2. p. 111
