L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A közhiedelemmel ellentétben a falvakban ebben az időszakban - elsősorban a felszabadulás utáni 1-2 évtizedben, de még később is - viszonylag sok háborús emlékjelet állítottak az elesetteknek. Ezek formai szempontból többé-kevésbé megegyeztek a korábbiakkal, s voltak köztük valláshoz kötődőek is, elsősorban keresztek.282 Hogy még 1948 után, a kommunista hatalomátvételt követően is sor kerülhetett erre, az akkor még kevésbé szigorú szabályozásnak tulajdoníthatjuk, s természetesen a helyi vezetők jóindulata is sokat számított. Temetőkben, köztereken egyaránt létesítettek emlékművet, a templomokban pedig emléktáblákat. Figyelemre méltó, hogy nem csupán a temetői és a templomi, hanem a köztéri világháborús emlékjelek feliratai is szinte kizárólag magyar nyelvűek voltak. Néhány példa ebből az időszakból: A Garam menti Kéménden - amelynek határában a fentebb már említett monumentális emlékkomplexum létesült - 1953-ban, Sztálin halálának évében avatták fel az első és a második világháború áldozatainak közös köztéri emlékművét. Egy kerámiából készült turulszobrot is terveztek a tetején elhelyezni, azonban ezt a hatóságok nem engedélyezték (Sztyahula 2008, 47). Az emlékmű oldalán fehér márványtáblákon olvasható az áldozatok névsora, a főoldalon pedig egy családot ábrázoló dombormű látható. Az emlékmű érdekessége, hogy az egykori országzászló talapzatára építették.283 Búcson, ugyancsak 1953-ban, egyházi szertartás keretében avatták fel a háborús emlékművet a helyi református temetőben. Állítását Horváth Zsigmond helyi református lelkész kezdeményezte. Külön érdekessége, hogy az emlékmű fő motívuma a kard, s nagy hasonlóságot mutat az 1916-ban megjelent, háborús emlékjelek terveit tartalmazó albumban284 szerepelő emlékműtervezettel. Az emlékmű főoldalán három emléktábla található, a középsőn a következő felirattal: VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK: SZERETTEINKNEK EMLÉKÜL 1953 Az emlékmű két oldalán elhelyezett fekete márványtáblák fölső részében egy-egy bibliai idézet szerepel, ezek alatt pedig az elesettek névsora olvasható. A jobb oldali táblán szereplő bibliai idézet: „MONDOMÉSZAKNAK: ADD MEG, ÉS DÉLNEK: NE TARTSD VISSZA, HOZD MEG AZ ÉN FIAMA T MESSZÜNNEN A FÖLDNEK VÉGÉRŐL AHOVÁ SZÉTSZÓRÓDTAK A FELHŐNEK S BORÚNAK NAPJÁN EZT MONDJA AZ ÚR ISTEN: AZ ELVESZETTET MEGKERESEM, S AZ ELÜZÖTTET VISSZAHOZOM, A MEGTÖRÖTTET KÖTÖZGETEM, SA BETEGET ERŐSÍTEM'' Esaiás-Ezékiel A bal oldali táblán olvasható bibliai idézet: „MINDEN TEST FŰ, ÉS MINDEN SZÉPSÉGE, MINTA MEZŐ VI1L4GA! MEGSZÁRADTA FÜ, ELHULLTA VIRÁGA, DE ISTENÜNK BESZÉDE MINDÖRÖKRE MEGMARADT: ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS ÉS A LÉLEK: KI HISZ ÉN BENNEM, HA MEGHAL IS, ÉL!'' Ésaiás-János evangéliuma 282 A szakrális kisemlékek kategóriájába sorolható háborús emlékjeleket a későbbiekben egy külön fejezetben tárgyalom. 283 Az emlékmű felavatása alkalmával 3 vallásos hangvételű alkalmi költemény is elhangzott, amelyet Cséfalvay József helyi esperes írt, ezeket a Mellékletben közlöm. 284 Isten kardja. Hősök emléke. Budapest: Singer és Wolfner 1916. 101
