Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

1. Bevezetés

1. BEVEZETÉS

A Debreceni Egyetem (korábban: Kossuth Lajos Tudományegyetem) Néprajzi Tanszéke több évtizedes munkájának köszönhetően a történeti Gömör megye a magyar néprajztudomány egyik legjobban kutatott területe. A szakemberek sokaságát összefogó, komplex igényű tudományos munka mára valamennyi témában az összefoglalás szakaszához érkezett.1

Dolgozatom célja egy mind ez ideig kevéssé kutatott falu, Baraca társadalmának, belső életének bemutatása. A ma Szlovákiához tartozó település paraszti lakossága az 1970-es évek óta rohamosan fogy, cigány népessége pedig napjainkra elérte a 80%-os többséget. Amint arra Ujváry Zoltán vidékek, régiók kapcsán utal: „egy-egy táj népcserélődése a helyi hagyományban is cserélődést, alakulást eredményez, [...] egyben kultúrájának módosulását vonja maga után" (Ujváry 1994, 15). Dolgozatom célja ezért nem egyéb, mint az eltűnőben lévő faluközösség életének - több szempontból is erősen korlátok közé szorított -jellemzése. Munkámat három nagyobb egységre osztottam. Az első szakasz időben a 20. század első évtizedeit taglalja, Szabó László kérdőívének felépítését követve. A korszak vizsgálatát azért tartom szükségesnek, mert annak a jelenségnek az okai, hogy a falu nem cigány lakói a 20. század második felében a közeli városokba költöztek, ebben az időszakban gyökereznek. A második egységet a falu életébe erősen beavatkozó, 1920 utáni külső, politikai beavatkozásoknak és azok hatásának szenteltem. A harmadik szakasz alapvetően a település mai etnikai képe kialakulásával foglalkozik, a két etnikum egymás mellett élésével csak érintőlegesen, néhány részterületet megvizsgálva, leszűkített dimenzióban.

Az első két egység alább felsorolt, általában Baracán élő2, római katolikus vallású beszélgetőtársaim segítségével, az ő visszaemlékezéseik felhasználásával készült: Agócs János (1934, rimaszombati lakos), Bodnár Géza (1924), Bodnár Gézáné Tóth Margit (1924-2004), Gecse András (1909-1994), Gecse Andrásné Gecse Etelka (1923-2007), Gecse Elemér (1925, tornaijai lakos), Gecse Zoltán (1946), Gecse Zoltánné Ujpál Irén (1949), Herczeg Istvánné Stefanovics Elza (1926), Koós Viktorné Bartók Éva (1937-2000), Sándor Katalin (1921), Stefanovics Béláné Priez Regina (1931, tornaijai lakos), Szalay Istvánné Koós Petronella (1922, rimaszécsi lakos), Tóth Jánosné Tóth Regina (1924-2002.). A velük folytatott beszélgetések szó szerint idézett részleteit munkám során végig dőlt betűs szöveggel jelzem. Amennyiben ugyanazon témá-1 A zárótanulmányokból szerkesztett első kötet 2001-ben jelent meg (Ujváry 2001).

2 Amennyiben az illető ma nem Baracán él, neve mellett mai lakóhelyét is feltüntetem, ám eddigi életük nagy részét mindannyian Baracán töltötték.

7