Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben

konsági viszonyok követnék ezt a mozgást”, viszont „az egymás mellett élő, zárt, integrált kultúrák családszervezeti felépítése, rokonsági rendszere nem hat, mert nem hathat egymásra. Ugyanakkor e viszonyokat hűen kifejező rokonsági terminológiai rendszerük között csere indulhat meg" (Szabó L. 1985, 71).

Lényegében ennek a részleges hatásnak példáját közli Kósa-Szánthó Vilma három kutatópontja (Sepsiszentgyörgy, Csíkmenaság, Külsőrekecsin) egyikéről, Csíkmenaságról, ahol a városi terminológia hatására a diglosszia nyelvi jelenségével leírható állapottal találkozott: a terminológia hivatkozó része városi, megszólító része falusi, vagyis a beszédhelyzettől, a beszélő társadalmi közegétől függ használata (Kósa-Szánthó 1980).

Szűkebb területünkön, a történeti Gömör megyében egyelőre keveset foglalkoztak a rokonsági terminológia és a rokonság, a családnál szélesebb körű társadalmi egységek működésével, ellenben tágabban értelmezett vidékünkről, a palóclakta területről elmondható, hogy e témában a legtöbbet kutatott vidékek egyike. Szabó László a palócok népi társadalmát bemutató munkájában a ténylegesen működő társadalmi intézmények változási folyamatait ragadja meg. „A faluközösség belső szerkezetének változási folyamatát a 18. század végétől három nagy korszakra oszthatjuk. Első a 19. század utolsó két évtizedéig tart, amikor a nagycsalád - had - nemzetség a társadalom három fő intézménye. A következő az 1920-as évek közepe táján zárul, amikor a kiscsalád - had - rokonság tekinthető a legjelentősebbnek. A termelőszövetkezetek megalakulása utáni évek zárják le azt a harmadik korszakot, amikor a kiscsalád - rokonság - (had) tölti be a központi funkciót” (Szabó L. 1989, 402).

Szendrey Ákos jóval korábban fogalmazta meg hasonló értelmű véleményét (Szendrey 1937b).

A falusi társadalom Baracán is a tagolódás, a rétegződés bizonyos rendszeréhez igazodva működött. A terminológia ma élő részéből e működés aligha rajzolódik ki, az elhomályosult jelentések miatt. Valamennyi rokonságot jelölő terminus közül ma csak - a már említett - család jelentése egyértelmű. Ugyanakkor használatos a család szó ma is a gyerek helyett, annak szinonimájaként, pl. sok családja van. A família szó jelentése homályos: „ha a rokonság összejön: ott volt az egész família. Házasság útján szerzett rokonok is." Ezzel állítható szembe az ág, ágazat, amely csak a vérrokonokat jelöli Baracán. „Rokoni ágazat, csak a vér szerinti rokonok tartoztak egy ágba. " A nemzetség kifejezést beszélgetőtársaim nem ismerik, nem használták, de egyikük a szüleitől gyakran hallotta. „Ők akkor használták, ha azt akarták kifejezni, hogy valaki hová tartozik. Az ő nemzetségéből való volt...”20 A fajta szót csak abban az esetben hasz20 Itt nem érezhető olyan tiszta jelentésbeli elkülönülés, mint amilyet Morvay Judit szűrt ki a rendelkezésére álló anyagból, miszerint a nemzetség apaági vérrokonoknak a meghalt ősöket is magába foglaló összessége. Szabó László a nemességhez köti, akiknél jogaik miatt fontos volt a származás ismerete, de felhívja a figyelmet arra, hogy éppen Gömörben a jobbágyság átvehette a vele életmódjában azonos, térbelileg is közeli kisnemességtől, és éppen ez - hogy nem sajátja - az oka annak, hogy napjainkra igazi funkció hiányában jelentése összemosódott a hadéval (Morvay 1966; Szabó L. 1989, 343).

34